Ki vagyok?


András Bálintnak hívnak, pszichológusként dolgozom 2010 óta. Ezt a blogot 2012 végén kezdtem el, miután fél évet töprengtem azon, hogy okleveles szakemberként mit mondhatnék a világnak. Eredetileg marketingnek képzeltem el a dolgot, de végül hobbivá vált, illetve a szakmai önfejlesztés egyik fontos eszközévé. 

A blog biztosan betölt egy olyan funkciót, hogy segít nekem rendet rakni a személyes és szakmai asszociációm között. Sok érdekes vagy elgondolkodtató dologgal találkozom, amik értelmezésébe általában belekeveredik valahogy a pszichológia is. A bejegyzések többnyire úgy születnek, hogy feltételezem, az adott témához más is tudna kapcsolódni, a lélektani megözelítés meg adhat hozzá egy kis pluszt. 

Mivel a témaválasztások és a levezetések elég személyfüggőek, pár sorban összefoglalnám, miből szoktam meríteni (ez egy kicsit követhetőbbé is teszi a blogot, azt hiszem).


Amit dolgoztam...
  • Az egyetemen önkénteskedéssel készültem a szakmára, szerveztem Pszinapszist, és 2007 és 2011 között tagja voltam a Kortárssegítő csoportnak. A BME-n most már én egyengetem a kortársak útját...
  • Első munkahelyem (2009-2016) egy alapítványi iskola volt, ahol hat évig foglalkoztam sajátos nevelési igényű diákokkal egyéniben meg csoportos keretek között. Ezen kívül tanítottam is pszichológiát, érettségi előtt álló diákoknak, két iskolában. Ez a régi bejegyzéseken eléggé látszik is...
  • Nagy előrelépés volt, hogy csatlakoztam a JóLÉlek Alapítványhoz (2014), ahol a magánklienseket tudom fogadni, és nem mellesleg egy elég jól felkészült szakmai teamnek köszönhetően bővíthetem az ismereteimet. 
  • Jelenleg (2016 augusztustól) a BME-n dolgozom, főleg egyéni konzultáció keretei között, de akadnak tréningek is, és nagy részem volt az ország első egyetemi szabadulószobájának kidolgozásában. 2019-től én kerültem a Tanácsadási Osztály élére, úgyhogy egy kicsit visszaesett a szakmai tevékenység, cserébe olyan metakompetenciák fejleszthetek, amikre eddig nem is gondoltam...

Amit tanultam...
  • Szóval 2012-ben lediplomáztam, a pályafejlődés és identitásfejlődés kapcsolatából írtam a szakdolgozatom.
  • Még diploma előtt részt vettem 250 órás pszichodráma önismereti csoporton, bár eddig nem írtam cikket konkrétan ebben a témában. 
  • Hosszas válogatás után az Integratívnál kezdtem el a Tranzakcióanalízis képzést (2015 december). Teli találatnak érzem, azt hiszem, meg is látszik a lelkesedés abból, hogy azóta tele vannak a bejegyzések TA-val... (előtte is volt, de csak könyvből, az nem olyan jó)
  • Végül belevágtam a Tanácsadó Szakpszichológus képzésbe, 2016-tól 2019-ig erősítettem az ismereteimet az ELTE-n, mely folyamatot egy bonyolult, de kissé összecsapott tartalomelemzési vizsgálattal zártam, sorskönyv és pályafejlődés témakörben.
  • 2018-ban elvégeztem a sématerápiás képzés 1. modulját, illetve szereztem egy karrier coach és coaching pszichológus végzettséget is.
  • Belekóstoltam egy nagyon újító módszerbe, a brainspottingba is 2019-ben, illetve folytattam a sématerápiás képzést is (2. modul).

Amit munka és tanulás helyett mellett csinálok...
  • Csillagok háborúja szerepjátékfórum, 2005-2015. Szinte az összes egyetemi beadandómat inspirálta. Meg a blogbejegyzések szabad szemmel látható hányadát is.
  • Egy ideig próbáltam zenélni is, de ehhez inkább nem írok konkrétumot. De a bejegyzéseken lehet majd látni, hogy valahogy a heavy metalban találtam meg a gyógyírt egyes bajaimra.
  • Hosszúkardvívás az Ars Ensisnél. 2012 óta megkaptam a jogot, hogy oktassak az edzéseken, egy évre rá elnökségi tag lettem, majd három évig elnökként szolgáltam a közösséget. 2015-ben egy elég fontos díjvívást sikerült teljesíteni, amihez egy szakdolgozatot is kellett írni - én természetesen pszichológiai témát választottam, az önkifejezés és a heraldika kapcsolatáról.
  • Sörfőzés, az első karantén óta. Hihetetlen, de nagyon is tud pszichológiai cikkeket inspirálni.
  • Programozás. Kamaszként programozó akartam lenni, nem is ment rosszul, de aztán mégis a humán tudományok felé fordultam. Viszont a karantén óta újra elkezdtem foglalkozni a dologgal, ami néhol meg is látszik a témaválasztások között.

Ihletet tehát mindig van honnan meríteni: rengeteg érdekes dologgal és emberrel találkozom. Remélem ezeket az élményeket és a pszichológiát vegyítve sikerül olyan gondolatokat elmondani, amelyek továbbadják azt az inspirációt, amit a világtól kapok.