Nem könnyű a hírfolyam felszínén maradni. Az ember néha kénytelen hülyét csinálni magából, hogy észrevegyék. Vagy hogy foglalkozzanak az ügyével.
Ennyi kommentárral szoktam továbbgörgetni a híreket, amikor valami aktivista leönt egy szobrot, kiláncolja magát valamihez, éhségsztrájkot rendez, vagy hasonló szimbolikus cselekedetekkel próbál felrázni. Szegény Dúró Dóra sem kapott tőlem sok figyelmet a múlt héten. Valószínűleg azért, mert állampolgári életszerepből tekintettem a könyvdarálós akciójára. Valamelyik beszélgetés közben azonban átváltottam pszichológus-üzemmódba, és eszembe jutott egy anekdota, ami miatt mégis foglalkoztam egy kicsit a dzsihád újabb gyöngyszemével.
