Statisztikai alaposság nélkül mondhatom, hogy magánban túlnyomóan a 25-35 korosztály keres meg. Amellett, hogy ezt lehet egészen egyszerű okokkal is magyarázni, érdemes egy rövid eszmefuttatásra vállalkozni arról, hogy mekkora jelentősége van a ebben a történetben az életkoromnak?
Vajon pszichológus vagy kortárssegítő vagyok a klienseim szemében? Ha lényeges, hogy kortársak vagyunk, vajon mi a fontos ebben? Mi az a közös pont, amiben azt látják, megértem majd a történetüket?
