2020. december 23., szerda

Tsalád


Ebben a bejegyzésben leginkább a családról van szó, pontosabban, hogy mi hogyan működünk ebben a szűkebbre vett kis közösségben. Mennyire integrált része az énünknek, amit otthon művelünk? Mennyire dolgozzuk meg az önismeretünk erre az élettérre kiterjedő részét? Így a karácsonyi rokonlátogatások alkalmából érdemes elmerengeni azon egy pár pillanatra, hogy mennyire vagyunk mások otthon, hogyan hatunk a többiekre, és ők hogyan hatnak ránk.

2020. november 16., hétfő

Nem ez voltál


Ebben a bejegyzésben újra felnőttéválás rögös útjáról írok. Egy punk dalon keresztül közelítettem meg pro és kontra a konformizmusban rejlő kiaknázatlan aranybányákat, megfűszerezve az identitásstílus és az egzisztencialista pszichológia egy-egy fogalmával.

2020. november 2., hétfő

Kapudrog


Ebben a bejegyzésben sajátélményből mesélek egy nagyon kicsi hazugságról, ami a hamis énkép építésében segít. Valószínűleg nem is jutott volna eszembe, ha nem gondolkodom kifejezetten ilyen dolgokról. Örülök, hogy lebuktattam magam, úgyhogy gondoltam, megosztom a sztorit.
Valószínűleg nektek is van napi szinten több tucat ilyen csúsztatásotok, de ne aggódjatok, nekem is azt mondták, hogy ettől még nem állok át a sötét oldalra.
A végén azért mégis kitérek rá, hogy miért érdemes fülön csípnünk magunkat...

2020. október 9., péntek

Mennyei királyság


Nem könnyű a hírfolyam felszínén maradni. Az ember néha kénytelen hülyét csinálni magából, hogy észrevegyék. Vagy hogy foglalkozzanak az ügyével.
Ennyi kommentárral szoktam továbbgörgetni a híreket, amikor valami aktivista leönt egy szobrot, kiláncolja magát valamihez, éhségsztrájkot rendez, vagy hasonló szimbolikus cselekedetekkel próbál felrázni. Szegény Dúró Dóra sem kapott tőlem sok figyelmet a múlt héten. Valószínűleg azért, mert állampolgári életszerepből tekintettem a könyvdarálós akciójára. Valamelyik beszélgetés közben azonban átváltottam pszichológus-üzemmódba, és eszembe jutott egy anekdota, ami miatt mégis foglalkoztam egy kicsit a dzsihád újabb gyöngyszemével.

2020. szeptember 13., vasárnap

Kulturkampfwagen mark IV

Igazából nem tudom, miért lepődtem meg, hogy a kultúrkampf újabb ütközőállama a szakmám lett. Talán egy kicsit erős volt csütörtök reggelre az infó, hogy pszichológushallgatóként már gólyaként átestem egy alapos agymosáson. Legalábbis a médiafölényben fulladozó nemzeti sajtó utolsó bástyái szerint ez történt velem.
De igazából akkor voltam meglepve, amikor rájöttem, hogy felidézve hallgatói éveimet, szarkazmus nélkül is oda tudnám írni a cikkhez, hogy #metoo.
Egy kicsit mesélek róla, hogy milyennek éltem meg ezt a nagy liberális agymosást. 

2020. június 29., hétfő

This is the way

Ebben a bejegyzésben egy épp kiépülőben lévő projektem egyik szeletéről mesélek. A projekt egy önismereti edzés, amivel az edzőtáborban fogunk majd kísérletezni. Pszichológiai oldalról leginkább fejlődés-elméletekből merítettem, ezek egyik eszköze a Savickas-féle narratív interjú. Sikerült átformálni a karrierstílus kérdéskörét a vívói karrierre, és bár a gyakorlati alkalmazás még előttünk áll, a koncepciót szívesen bemutatom!

2020. május 4., hétfő

Tévedés és hiba

Star Wars-nap alkalmából hadd osszam meg veletek az egyik leginkább értékelhető főellenség, Thrawn admirális kiegészítő jellegű meglátásait az előző cikk "it's okay" megközelítésével kapcsolatban! Jó példának a legutóbbi sörrendelésemet tudnám hozni, rossznak pedig a Star Wars filmek legutóbbi részét.
Amiről szó lesz: a driverek és a mini-sorskönyv dinamikája ésszerűsítve.

2020. április 30., csütörtök

Kicsit szomorkás a hangulatom máma

Ti mivel töltitek a karantén-időt? Ugyanúgy megy a munka, mint korábban? Ugyanúgy mennek a szabadidős projektek, mint régebben? Van, ami bedőlt? Van, ami újdonság?
Hogy sikerült az átállás?
Van, akinek pont jól jött, hogy változtatni kell az életmódján. És van, aki küszködik a változással, különösen azzal a kérdéssel, hogy tulajdonképpen mennyire ér küszködni ebben a helyzetben?
Mivel én is ez utóbbi kategóriába tartozom, ebből a perspektívából ollóztam össze pár gondolatot.

2020. április 1., szerda

A végzet lándzsája

Számos tényező befolyásolja, hogy kikké válunk az életben, és milyen pozíció jut nekünk a társadalomban. Ezek között van néhány, amelyről csak bizonyos dátumokra eső napokon szoktam írni - ilyen lesz a mai téma is.
Hölgyeim, és különösképp uraim; íme egy újabb fejezet a pszichológusi megfigyeléseim kivágott jeleneteiből: milyen ösztönök befolyásolják a hierarchiát a csoportban, és hogyan válsz csapatkapitánnyá?


2020. március 31., kedd

Phobos

Az első héten, amikor komolyodni kezdett a koronavírus-helyzet, felraktam ide egy könyv-idézetet, és arról kezdtem elmélkedni, hogy a félelem is tud olyan lenni mint a vírus. Aztán ezt a hasonlatot ellőttem egy videóban, aztán sokan mások is ellőtték, és már nem is volt aktuális a mondanivalóm. Ám eltelt három hét, és a világ azt mondja: lehet ezt még fokozni!


2020. március 22., vasárnap

Kaszálás

Amióta a korona-vírus elkezdte intenzívebben ostromolni az országot, több bejegyzés is eszembe jutott, de eddig nem sikerült megírni őket. Talán egy rövidebb gondolatmenettel eljutok a közzétételig: ez a téma arra korlátozódik, ahogy a munkahelyeken próbálják kezelni a helyzeteket. Szigorúan szubjektív, ismerősöktől hallott sztorik alapján ragadok billentyűzetet, de talán ez is elég alátámasztani a gondolatot: ha sikerül is megelőzni, hogy a vírus megtizedelje az idősebb generációt, a módszereiket és hatalmi pozíciójukat jó eséllyel alaposan ki fogja csipkézni.

2020. február 14., péntek

Köt(őd)és

Ezt a bejegyzést alighanem azok fogják igazán átélni, akikkel veszekedtek már azért, mert a párjuk nem érte el őket telefonon - és akik próbálták már német tradíciók szerinti hosszúkardvívást kiélezett kardokkal.
A két helyzetben az a hasonló, hogy igyekszünk fenntartani a partnerrel a szoros kapcsolatot, ám elsősorban a kontroll fenntartása érdekében, a sérülés megelőzéséért. Ám egy apró különbség mégis van: a vívásban ez egy adekvát reakció, a szerelemben meg olyan, mint amikor a fuldokló magával ránt még egy embert.
Következzen a sémamódok Valentin-napi kiadása!

2020. január 6., hétfő

A motiváció éve

Minden év végén átnézem az elmúlt tizenkét hónap bejegyzéseit, valamilyen tanulságot, összegzést keresve bennük. A 2019-es írások közös nevezője mintha az az igyekezet lenne, hogy az ember  mozgósítsa a belső erőforrásait, és pályán tartsa magát. Lehetőleg  felfelé ívelőn, bár van az úgy, hogy a kettesnél nincs jobb, csak szebb...
Következzen egy kis összefoglaló arról, milyen manőverekkel próbálkozunk, hogy a kívánt irányba mozdítsuk a dolgokat!