Önlélekrajz

Az elmúlt években nem egy önéletrajz megszületésénél bábáskodtam, legutóbb az Állásbörze adta az apropót, hogy arról konzultáljak, ki hogyan készíti a CV-jét. 

Nyilván, ennek van egy csomó technikai része: érdemes tudni, mit kell beírni egyáltalán, milyen formátumok vannak, mit üzennek a típushibák az olvasó számára.

És van egy kicsit bensőségesebb, pszichológiai oldala is, ami nem tudom, mennyire befolyásolja végül az álláskeresést, de ha tippelnem kellene, valami hatása azért van.

Ez pedig az a viszonyrendszer, amit a pályázó feltételez a leendő munkáltatóról. Ennél a pontnál szoktam átváltani a tranzakcióanalízis én-állapotaihoz, mivel azok jobb magyarázókeretet adnak.

Úgy emlékeztem tíz év lassabban telik el 2 - Így olvastatok ti

Ebben a bejegyzésben zárom le azt a vállalkozást, amely keretein belül visszatekintek szeretett blogom tíz éves múltjára. Ezúttal arra fókuszálok, hogy olvasói oldalról mit hozott magával az én kreatív hobbim? Az évek alatt kaptam pár visszajelzést szóban, néha írásban, ezeket aligha tudnám itt megosztani. Helyette megnéztem, melyek voltak a legolvasottabb cikkek, és elgondolkodtam, vajon van-e közöttük valamilyen láthatatlan összefüggés?

Úgy emlékeztem tíz év lassabban telik el 1 - Így írtam én

Tíz éve írom ezt a blogot, kisebb-nagyobb sikerekkel. Nagy lelkesedéssel ugrottam neki ennek a bejegyzésnek, mivel elhatároztam, hogy visszatekintek az elmúlt évek fontosabb bejegyzéseire, és megpróbálok feltárni valamilyen fejlődéstörténetet.

Ami engem illet, nem csalódtam: tényleg izgalmas és elgondolkodtató önismereti trip volt gépen szállni ennyi írás fölébe, és feltérképezni, milyen szakmai folyamatok hagytak nyomot itt, a netes naplómban. Ha valaki régebben követi ezt a hobbimat, talán neki is érdekes lesz.

Ha valaki arra kíváncsi, hogy milyen beszélgetések alakulnak ki, miután felveszünk a kliensünkkel egy életút-rajzot - hát, körülbelül olyan, mint ez a cikk.

A lamantin éve

Ebben a bejegyzésben összegzem a 2022-es évet. Leginkább arról szól, hogy milyen random módon követtem az év társadalmi és személyes eseményeit, illetve hogy milyen ötleteim voltak az előző évre, amiket végül nem valósítottam meg. Talán majd idén összejön.

Fegyverszünet karácsonyra

Egy szinte hihetetlen világháborús karácsonyi történetet felidézve azon gondolkodtam, hogy vajon a nyomasztáson kívül lehet-e egészségesebb eredménye annak, ha egy ünnep alkalmából szinte kötelező mindenkivel jóban lenni pár napig?

Az volt a konklúzióm, hogy lehet. De nem írtam róla hosszan, mert találtam egy korábbi bejegyzést, ahol már részleteztem ezt a konklúziót - most csak a gyakorlati alkalmazást terjesztettem ki egy kicsit.

Lucifer

Annak ellenére, hogy a klientúrám fiatal felnőttekből áll, az egyik legérdekesebb téma számomra egy hospice előadáson merült fel a hónapban. Sokat hallottunk arról, hogyan működik a lélektan, amikor a haldoklókon próbálunk segíteni. 

Emellett, ahogy Yalomnál olvasható, halál és elmúlás miatti szorongás az egész életet, így a fiatalkort is átitató tematika. Vajon lehet-e az életátmenetekkel foglalkozó folyamatokban meríteni az utolsó nagy átmenetre szakosodott szemléletből?

Erről elmélkedtetem ebben a bejegyzésben.

Rules of engagement

A konzultációs munka egyik legizgalmasabb szakasza a tervezés. Valójában már a bejelentkezés alatt elindul az agykerék, hogyan lehet majd felépíteni ezt a folyamatot, milyen főbb célok lehetnek, hol várhatók buktatók, mire lehet támaszkodni?

Ez a bejegyzés arról szól, hogy ez a tervezési folyamat mennyire tudatos, és hogy lehet túl sokat és túl keveset is készülni egy konzultációra. Illusztrációként a filmekben látott hadműveleti előkészületeket használtam, hogy egy kicsit kitérjen a hétköznapi medréből a dolog.

Bár az írásban elsősorban a szakmámnak és a háborús filmeknek hódolok, kis kreativitással a hétköznapi életben is tudod használni az üzenetet. Legalábbis ha vannak célok, amiket szeretnél elérni.