A kondás legszennyesebb inge

Móricz Zsigmond címben hivatkozott novellája felkerült azon művek listájára, amelyek nem tűntek el szinte nyomtalanul a felejtés süllyesztőjében, miután megírtuk belőle a dolgozatot. Ami azt illeti, a világ gondoskodik is róla, hogy ne felejtsem el. A végét önkéntelenül is felidézem, amikor belekeveredek valamilyen ideológiai, vallási vagy politikai vitába, vagy az adekvát pénzügyi megoldásról való okfejtésekkel kerülök szembe. Személyesebb helyzet, amikor retró-szülőkkel beszélgetek a nevelésről, vagy durvább esetben gyermekvédelmi ügyeket vitatunk meg. 

Effektus

Egyik egyetemi tanárom minden gyakran felbukkanó helyzetre kitalált egy effektust; így született például a roppant tudományosan hangzó "Imre nagymamája effektus". Nekem is van ilyen effektus-elméletem, a "kondás legszennyesebb inge effektus", ami azokra a helyzetekre vonatkozik, amikor valaki valamilyen hiedelem szellemében cselekszik vagy nyilatkozik, s bár nem nélkülözi a jóindulatot, az átgondolatlan megoldásnak valamilyen érték esik áldozatul.

Eltérően a novellától, szerintem ez ma már nem tanultság kérdése. Ugyan vannak kivételek, de az emberek többsége számára ma már a legtöbb olyan információ elérhető, aminek segítségével meg tudja oldani a problémáit a hétköznapokban. Az, hogy lesz-e az ember olyan hülye, hogy a gyereket beássa a térdig a földbe (vagy a tévé elé, azt' nézzen ami akar), vagy betegen ráfekteti a kondás legszennyesebb ingére (vagy ad neki  pálinkát, természetgyógyász-placebót a szomszédtól, esetleg egy pofont, mert úgyis csak lógni akar a suliból), inkább gondolkodásmód, szokások, hiedelmek kérdése.

Az effektushoz hozzátartozik ugyanaz a tehetetlenség-érzet, mint ami novellában is van. Van benne egy sóhaj, hogy "hát, itt tartunk most". Ez alatt nem azt értem, hogy vannak maradi és haladó eszmék, vannak tanulatlan és tanult emberek, van primitív és szofisztikált elme - szerintem ez a téma bonyolultabb. Nem hinném, hogy egyértelműen meg tudnám mondani, hogy hol a fejlődés, és hol az ostobaság. Például rengeteg sík hülye embert látok diplomával szaladgálni, ellenben korunk olyan agytrösztjei, mint Bill Gates vagy a néhai Steve Jobs, állítólag gyümölcsözőbb elfoglaltságot találtak maguknak a diplomaszerzésnél. Ugyanezen megfigyelés mentén; nem minden régimódi ötlet ostobaság, és nem minden új idea visz előre. Sőt, gyakran a haladó szellemben kiötlött axiómák tűnnek számomra a legkorlátoltabbnak, például az a kijelentés, hogy "az embert úgy el kell fogadni, ahogy van". Szerintem itt a gondolkodásmód a lényeg, és nem annak a terméke.

Az előző bejegyzés fogalomtárából merítve, a normatív, zárt gondolkodásmódú ember előbb-utóbb csinál majd valami marhaságot, és csak reménykedhetünk, hogy az ő történetének végén nem kell majd összeszámolni a járulékos veszteségeket. Erre példa a fent idézett tolerancia-diktátum, aminek sikeres sulykolásával a tetőpontjára lehet gerjeszteni a konfliktusokat, amik majd tettlegességben, önagresszióban, esetleg szomatizációban testesülnek meg. Valamikor régen olvastam is hasonló esetekről, bántalmazott férfiak mesélték el a történeteiket, és minden sztori hátterében egy olyan hiedelem állt, ami megakadályozta az illetőt a változtatásban (mígnem felvágta az ereit)...

Nagy esze jobban tudja

Szerintem mindenkinek van a munkahelyén olyan arc, akit inkább hiedelmek, mint gondolatok irányítanak. Ha az ember igazán megszívta, akkor ez az arc történetesen a főnöke. Ez a főnök megmondja, hogy mit és hogyan csinálj, hiszen ő a főnök, tehát ő jobban tudja. Esetleg ő már tanulta ezt, és hát a rutin meg az évek egyértelműen megduplázta a szaktudását, ergo még örülhetsz is, hogy tanulhatsz tőle. Miért is vitatkozol? Ha a nyolcvanas években működött, akkor most miért nem működne? Minek akarsz modernkedni? Valami angolul van, akkor már biztos jobb is, mi? Rendszerszemlélet? Mér', nem mindegy, hogy a Béla az elsőről mit és hogyan csinál? Nyilván csak ezért akarják ránk erőltetni, hogy "haladónak" tűnjenek. Oké, akkor majd úgy teszünk, mintha megcsinálnánk, hadd örüljenek, de gyakorlatban azért maradjunk a régi, jól bevált módszereknél...

Ez az arc a cinizmus és a grimaszolás mestere. Ha a politikában történik fejlesztés, már emeli a kezét legyintésre, és csak azért hallgatja végig a hírt, hogy precízebben legyinthessen. Ez a magán ügye, de így van a közös dolgaitokkal is. Egy tréninggel és munkafolyamatokkal dolgozó ismerősöm meséli, hogy amint megjelenik, néhányan máris felveszik a "már megint mit találtatok ki" arcukat. Általában ezekkel az emberekkel utólag is sok meló van, mert egy új rendszert csak ők nem értenek. Nem mintha nem lenne meg hozzá az eszük, csak éppen nem arra fordítanak figyelmet, hogy az új ötletek alapján végezzék a munkájukat, hanem arra, hogy úgy végezzék a munkájukat, mintha az új ötleteket használnák. Az ő ellenállásuk a kondás legszennyesebb inge.

Ugyanez az ellenállás azért védhet is. A legutóbbi kampánymunkába változó mértékben vonták bele magukat az emberek. Egy idősebb kolléga megjegyezte: "látszik, hogy a ti generációtok nem volt katona." Megkérdeztem, hogy miért. Azt mondta, hogy vannak olyan feladatok, amiket tényleg csak látványra csinálunk meg, de valójában semmi értelmük. Mi pedig úgy stresszelünk a feladat miatt, mintha tényleg várhatnánk tőle valami komoly eredményt. Ők ellenben megtanulták, hogy néha az "igenis, uram" az elvárás, nem pedig egy probléma megoldása. Sajnos azt elfelejtettem megkérdezni, hogy ő honnan tudja, hogy melyik feladat értelmes, és melyik "jelenléti íves". Pedig ennek eltanulásával talán jobban meg tudnám értetni a rám bízott emberekkel, hogy most valami értelmes dolgot csinálunk, legfeljebb nem látszik elsőre...

Példák a "kondás legszennyesebb inge" effektusra

• Az alkohol folyékony pszichiáter.
• A pszichológushoz őrültek járnak.
• Amikor én nem tanultam, kaptam egy nagy pofont, ma meg már tanácsadásra küldik a gyereket.
• A férfinak élete van, a nőnek sorsa.
• Párterápia? Ne viccelj, ha nem megy, akkor el kell válni!
• Hagyni kell, hadd duzzogja ki magát!
• A homoszexuálisok veszélyesek.
• A gyerek a tévétől lesz erőszakos. Meg a játékoktól.
• Anyának mindig igaza van.
• Az önmegvalósítás az önzőség kicicomázott neve.
• A vallásos emberek babonásak és ostobák.
• Egy döntésnél a fejedre hallgass, ne a szívedre, mert az a racionális.
• Mindig hallgass a szívedre!
• A nagyapám dohányzott, mégis kilencven évet élt!

Több nem jut eszembe, ha akarjátok, folytassátok kommentben! ;)