2019. december 23., hétfő

Könnyek az esőben

Az ember azt gondolná, hogy triviális, hogy vénás vérzést nem sebtapasszal lehet hatékonyan kezelni. Ezzel analóg módon, az is adná magát, hogy egy egész életünket végigkísérő, testi tünetekben és öngyilkossági gondolatokban is megmutatkozó lelki problémával mégis inkább a fehérköpenyesekhez érdemes fordulni, mintsem egy pár hetes konzultációval próbálkozni. Tovább sűrűsödik a homály e döntés körül, amikor ezen a konzultáción még az elején elmondják, hogy nem való az egész életünket végigkísérő, testi tünetekben és öngyilkossági gondolatokban megmutatkozó problémák kezelésére.
Mégis ragaszkodunk ehhez a pár hetes konzultációhoz.
Vajon miért?

2019. november 29., péntek

Tükör által homályosan

Az ember azt gondolná, hogy mindenki szűrője ugyanúgy működik: könnyen befogadjuk a pozitív visszajelzéseket, és ha nem muszáj, nem építjük be a negatívakat. Egy önkonfrontáció mentén elmélkedtem el azon, hogy az önmagunkról való gondolkodás közel sem ilyen egyszerű. És mivel erről a témáról sosem lehet eleget írni: ez a bejegyzés az énképünkről, annak működéséről, változásairól szól. 

2019. október 16., szerda

Tíz mérföld

A múlt hónapban egy régi beszélgetést dobott fel a Facebook: tíz évvel ezelőtt újságoltam el az ismerőseimnek, hogy belekezdek az első olyan pszichológusi munkába, amiért fizetnek is. Visszagondolva ennek azért van némi iróniája: akkoriban döntöttem el, hogy a szakdolgozatomat nem a szerepjátékokról fogom írni, hanem valami komolyabb témából, a pályaválasztásból. Éppen azért foglalkoztatott a téma, mert számomra egy kissé rögös út vezetett az egyetemig. Szóval miközben a pályafejlődésről írtam a dolgozatot, épp komoly pályafejlődési folyamatokon mentem keresztül. Sikerült-e hasznosítani a saját életemben is a témát? Milyen tanulságokat lehet levonni tíz év elteltével?

2019. augusztus 27., kedd

Fuldokló

Ez a bejegyzés elsősorban a sémamódokról szól. Másodsorban azokról a wtf-helyzetekről, amiket - értelmezésem szerint legalábbis - időnként okoznak. A példák némiképp karikírozottak, de azt hiszem, mindenki mögött van már egy-két olyan csalódás, ami után azon töprengett, hogy ismerte-e egyáltalán valaha a másikat...

2019. július 31., szerda

Művészetterápiás demó

Ebben a bejegyzésben két művészetterápiás élményemet mutatnám be. Elméleti hátteret most nem tudok hozzá csatolni, inkább az ilyen motivációs firkálmányok kulisszáival lehet ismerkedni. Meg azzal, hogy milyen képek ugranak be, amikor elégedett vagyok magammal...

2019. június 28., péntek

Kiválasztás

Az elmúlt hónapok egyik legérdekesebb fejlődési területe volt, hogy bevezetést kaptam az Assesment Center nevű kiválasztási módszer mikéntjébe, és lehetőségem nyílt végig is csinálni párat. Igaz, nem tervezői oldalról, de értékelésben és döntésben is jutott némi szerepem.
Az alábbiakban megosztom a számomra legfontosabb tanulságokat, egy másik hobbim, a sörivás allegóriáján keresztül!

2019. május 28., kedd

Lost but won

Ez a történet egy kognitív átkeretezésről szól, a mögötte lévő elmélet pedig arról, hogy miért játszmáznak az emberek, és hogyan tudnak kilépni belőlük, ha rájönnek, hogy jobb eszközökkel is formálhatják az életüket.
Aktualitását pedig az adja, hogy mostanában hunyt el Niki Lauda.
Ha szeretnéd megérteni az ezek közötti összefüggést, olvasd tovább!

2019. április 11., csütörtök

Egész úton hazafelé azon gondolkodám

Szeretem ezt a költészet napját, annak ellenére, hogy az elmúlt években sose jutott eszembe olyan magyar vers, amit szívesen kiposztolnék ide. Nem mintha mások sokkal keményebben dolgoznának ezen: általában megosztanak a Facebookon egy Youtube-videót, jelezvén, hogy nem csak gameplayeket néznek rajta, és ennyi.
Viszont az egyik ilyen megosztott videó kedvet csinált hozzá, hogy én is videókat osszak meg arról, hogy milyen érzés egy egyéni sztorikkal végigkísért nap után hazafelé bandukolni.

2019. április 1., hétfő

Placebo

Hadd osszam meg veletek saját élményemet egy érdekes pszichológiai jelenséggel, a placebo-hatással kapcsolatban! 
Vajon milyen konklúziót lehet levonni ha hatóanyag nélkül ér el valami hatást nálunk?
És milyen módon hat ez az önbizalmunkra, esetleg az életünk későbbi alakulására?

2019. március 23., szombat

Egyszer véget ér

Sűrű hónap volt az előző. Új fejezet nyílt azzal, hogy osztályvezető lettem a munkahelyemen, emellett két fejezet zárult le a szakképzés és a vívóegyesület elnöki pozíciója formájában. Ez utóbbira lélekben készültem már egy ideje, mivel az elnöki pozíció nem kis önismeretet hozott magával. Ahogy számot vetettem az elmúlt évekkel, rájöttem, hogy ez az élmény szakmai szempontból is érdekes lehet, révén minden pszichológiai konzultációnak vége lesz egyszer. Így elkezdtem gondolkodni egy olyan bejegyzésen, ami az elköszönésről szól, akár közösségi, akár célzott fejlődési folyamat szempontjából. 

2019. február 1., péntek

Riff (avagy mit tanultam a Metallicától?)

Előző hónapban megvédtem a szakdolgozatom a záróvizsgán. Azon kívül, hogy ötöst kaptam, a beszélgetés közben éreztem, hogy még mindig igaz a bíráló azon állítása, hogy "még nem ért össze teljesen". Egyrészt elgondolkodtató, hogy prezentáció megírása közben költöttem még hozzá a mondanivalómhoz, másrészt az is, hogy ez a mondanivaló még mindig nem volt elég kerek, amikor előadtam a bizottságnak.
A kiforratlanság ellenére kivételesen mégis elégedetten gondolok vissza a műre - ami nálam nem lenne éppen magától értetődő attitűd.
Ebben a bejegyzésben azt mesélem, hogyan segített pozitívan lezárni ezt a macerát egy orosz zenetanár Metallica-videóival.

2019. január 15., kedd

Helyetted szégyellem magam


Ma ebéd közben egy kolléganőm megemlítette, hogy "szekunder szégyent" érez egyes helyzetekben. Szerencsére ezeknek a helyzeteknek én nem voltam szereplője, úgyhogy érdekes diskurzus alakult ki, hogy mennyire nehéz mondjuk Éjjel nappal Budapestet nézni, mert az empatikus folyamatokon keresztül kialakul az a nyomasztó érzés, amit a szereplők helyében éreznénk. Azt hiszem a riporteri karrierekről is volt szó, hogy milyen ciki vagy felháborító pontokról kezdték egyes média-szakemberek. Annyira nem jegyeztem meg, nem is gondolkodtam rajta - amíg haza nem értem, és meg nem néztem, mit alkottak az Origo és társai.


2019. január 2., szerda

Különbségi küszöb

Először is: boldog új évet kívánok!
Másodszor: melyek voltak a legolvasottabb (vagy orosz kémprogramok által leggyakrabban megnyitott) bejegyzések 2018-ban?
Annyit segítek, hogy egy év elején amúgy is aktuális téma, a változás köré szerveződnek.
Ezt megbolondítva minden pszichológus hallgató kedvencével, az általános pszichológiával, egy kis reményt kaphatunk, ha hasra ütéskor nem érezzük, hogy fejlődtünk valamit az elmúlt évben...