2017. november 29., szerda

Kínvallatás előírásokkal - "Légy tökéletes"

Elméletileg épp szakdolgozatot írok a tranzakcióanalízis szülői előírásai kapcsán, így elég sok helyzetet ezen a szemüvegen keresztül nézek. Ki milyen előírást követ egy helyzetben, az ötből melyik határozza meg leginkább a karakterét? Különösen motivált vagyok ilyen eszmefuttatásra unalmas megbeszéléseken, ahol egyesekben ezek az előírások végleg elszabadulnak, és nyomják rá bélyegüket a hangulatomra. Ezt a bejegyzést egy olyan helyzet ihlette, ahol a "légy tökéletes" szlogent kapott előírás ment túlzásba, s ezzel az idegeimre is...





Előírás

A sorskönyvi előírások nem új szereplők a blogon, bár elképzelhető, hogy az ellen-parancs vagy a driver kifejezések ismerősek lehetnek. Tömören összefoglalva, ezeket a Szülő-figuráktól kapjuk, Szülői én-állapotból Szülőibe. Az előírásokban van benne, hogy milyen életstílust javasolnának nekünk szüleink, mire kellene törekednünk, mit kellene elkerülni. Ebből már sejteni lehet, hogy noha ezek az üzenetek alapvetően jó szándékból származnak, de távol állnak a rogersi feltétel nélküli elfogadás koncepciójától: azt implikálják, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy OK-k legyünk
Ha ez egy kicsit bővebben érdekel titeket, akkor írtam már róluk, legutóbb a születés (Az agresszív kismalac gyereket nevel), korábban a halál (A tout le Monde) témájában.
Alapvetően öt, más újabb elméletek szerint hat drivert szoktunk megkülönböztetni, ezek a következők:
  • Légy tökéletes!
  • Légy erős!
  • Szerezz örömöt!
  • Dolgozz keményen!
  • Siess!
  • Ragadd meg!
Mindegyik jelen van mindannyiunk karakterében, azonban minden családi értékrend más, így eltérő erősséggel. Általában egy, esetleg kettő van, ami meghatározóbb. 
Egy korábbi terápiás szerződéssel foglalkozó bejegyzésben (Néma Gyermek) a Szerezz örömöt! driver működése kapcsán merült fel, hogy az előírások tényleg mindenhol ott vannak, a pszichológusnál is.
Amiről eddig nem volt szó, hogy a "mindenhol" a beszédstílust, arckifejezést, non-verbális kommunikációt is jelenti, valamint a sorskönyv időbeli megélését, azaz az úgynevezett sorskönyvi folyamatot.
Nézzük meg, hogy működnek ezek a Légy tökéletes! driver esetében!

Légy tökéletes!

"- Ne már, Tanár úr, péntek van, utolsó óra!

- Hát aztán, a tányéron lévő utolsó palacsinta is palacsinta!"
Egy meghiúsult kísérletünk a dolgozat elkerülésére középiskolában

Induljunk ki a sorskönyvi folyamatból! Ez arról szól, hogy az egyén hogyan jut közelebb a céljaihoz, mit tud kezdeni velük, ha eléri őket, már ha ad egyáltalán esélyt magának ahhoz, hogy megszerezze, amit igazán szeretne.

A Légy tökéletes! -re az "Addig, amíg..." típusú sorskönyv jellemző, aminek mottója, hogy "nem történhet addig valami jó, amíg valami kevésbé jót be nem fejeztünk". A könyv konkrétan Herkulest írja mitológiai példának, akinek számos próbatételen kellett keresztülmennie ahhoz, hogy félisten lehessen (ezt írja a TA MA, én úgy emlékszem, hogy eleve annak született, ami igazán erőssé tenné ezt a hasonlatot). Ez a dinamika rövid és hosszú távon is értelmezhető, például "nem ülhetek le sorozatot nézni, amíg be nem fejeztem a házimunkát", vagy "nem pályázhatok meg egy álom-melót addig, amíg nem szereztem - szerintem - elég tapasztalatot", "nem teszek lépéseket a változásért addig, amíg a pszichológussal át nem beszéltünk minden lehetséges okot", és a többi...
Ezekből a példákból szerintem érezhető, hogy a Légy tökéletes! azért tud hasznos is lenni, így nem árt, hogy valamennyire megvan bennünk. A régebbi olvasók itt a blogon is észrevehették már, hogy egy leheletnyi perfekcionizmus kísért meg engem is szakmai kérdésekben: ezért vannak hosszú, egy témát több - külön bejegyzést is kitölteni képes - szempontból tárgyaló cikkek, illetve ezzel magyarázható, hogy az Eshtar-sorozat első része gyakorlatilag egy hosszú bevezető, és csak a másodikban tértem rá a konkrét könyvre. Csak kár, hogy ennek köszönhetően csúsztam az eddigi összes szakdolgozatom leadásával is...
De hagyjuk az én Légy tökéletes! tüneteimet, oltogassunk inkább másokat!
Azok az emberek, akiknek ilyen a sorskönyvük, nem csak az életük lesz "addig, amíg" folyamatú, hanem a viselkedésük is. A forrás szerint például nem térnek egyhamar a lényegre, de amíg elérnek odáig, sok mellékmondattal, jelentést nem igazán módosító szavakkal (pl. "tulajdonképpen, mondhatjuk, ahogy látható") árnyalják a mondanivalójukat, hogy minél tökéletesebben átjöjjön a mondanivalójuk. Ha valaki akar példát ilyen mondat-szörnyekre, akkor talál egyet pár sorral feljebb...
Nem volna könnyű kibírni ezt a körülményességet, de szerencsére a Légy tökéletes!-emberek általában jól átgondolják, amit mondani akarnak, és strukturálják is, szépen pontokba szedve,

  1. például
  2. ilyen
  3. listákba.
Élő szóban időnként az ujjukon is számolnak, miközben szisztematikusan megértetik velünk mondanivalójukat.
A könyv szerint kiegyensúlyozott hang, arckifejezés figyelhető meg rajtuk, a tekintetük a szüneteknél gyakran fölfelé, oldalra vetül, mintha onnan akarnák kiolvasni a legjobb választ.
Nos, én személy szerint mást láttam akkor, amikor ez a cikk megszületett a fejemben. A kérdéses személy inkább forgatta a szemét, mint valami zsákmányállat. A Légy tökéletes! negatív előírása ugyanis az, hogy "Ne hibázz!", ergo az illető úgy érzi, hogy akár kisebb hiba esetén is elveszíti az okéságát, mások megbecsülését, ami ugye a Maslow-piramis szerint még alapvető, ún. hiány-szükséglet. Ez azért okoz némi szorongást, amit az egyén úgy törekszik enyhíteni, hogy kontroll alá vonja helyzetet. Tökéletes kontroll alá. Azzal hogy tökéletesen átad minden információt. MINDEN. EGYES. RÉSZLETET. 
Közben én meg úgy érzem magam, mint a római vakációm alatt lefotózott szakállas fickó középen:

Egy szerény javaslat

A felidézett megbeszélésen 15 perc után még mindig nem tudtam, hogy milyen kérdésre kellene választ keresnem egyáltalán. Így végül feladtam, és elképzeltem ezt a driveres vallatási technikát, hasonlóan életszerű párbeszédbe öntve, mint anno a terrorizmus pszichés hatásának megtervezését (Az ifjú Ahmed szenvedései). Ezúttal a Csillagok háborújából ismert antagonisták, Darth Vader és Thrawn admirális (ő az, akit a rajongók az intelligenciája miatt szerettek meg) információszerző módszereiről fantáziálgattam, miközben a megbeszélés csak nyúlt és nyúlt...

MEGJEGYZÉS: valószínűleg a többségetek nem sokáig bírja majd a read more tag után, így a Siess! driveresek kedvéért az egész cikkben sárgával kiemeltem a lényegi információkat!

Az elképzelt jelenet:

Vader: Már vagy egy órája kínozzuk a foglyot, de még mindig nem árulta el a lázadók titkos bázisát!
Thrawn: Talán nem a megfelelő módszereket alkalmazzuk, Nagyúr! Fontos kiismerni az ellenséget, mielőtt támadásba kezdünk! Tekintse meg a viselkedéséről készült felvételeket! Gyakran pillant az órára, szintúgy gyakran változtatja, hová tekint. Sokat mocorog a székén. A szokásosnál gyorsabban beszél, stacattókkal. Szinte belezavarodik, gyorsabban akar beszélni, mint ahogy gondolkodni tud!
Vader: Nyilvánvalóan ideges, mint mindenki, aki tudta, hogy nincs menekvés a Birodalom elől.
Thrawn: Meglehet. Olvasta esetleg Taibi Kahler driver-elméletét? Nem? Hadd avassam be a részletekbe! Minden egyes személy magabiztosságát meghatározza, hogy egy helyzetben képes-e megfelelni a számára legfontosabb Szülői előírásoknak. Amíg ez működik, könnyű kijönni velük, magukat is OK-nak tartják, másokat is. Ezt ++ -al jelölik. Ha azonban a személy nem tud a drivere szerint működik, ez a pozíció kibillen, depresszívbe, ami a -+, paranoid/nárcisztikusba, ami +-, vagy skizoidban, ami a --. A depresszív pozícióban az alany úgy érzi majd, hogy nem tudja folytatni a helyzetet, zavarodott, sértett lesz, bűnösnek érzi majd magát. Nárcisztikus pozícióban inkább minket fog okolni a feszültségért, dühös lesz, megvető. Skizoid helyzetben pedig végleg lemond az egészről, fölöslegesnek érzi majd magát, képtelen lesz kezelni a helyzetet, úgy érzi, sarokba szorítottuk.
Vader: Nincs időm a lélektani okfejtéseire, admirális! Az Uralkodó eredményeket akar, mégpedig hamar!
Thrawn: Azt hiszem, értem, miért nem vette észre, hogy a fogvatartott a Siess! driver szerint viselkedik. Engedelmével, megkísérlem ezt ellene fordítani. Elhívtunk a Föld nevű bolygóról egy frissen végzett pszichológust, aki - úgy vélem - a Légy tökéletes! drivert képviseli. Látja, summa cum laude diplomája van. Megkértük, hogy férkőzzön a fogvatartott bizalmába, és enyhítse a szorongását azzal, hogy meséljen a legutóbbi esetéről...
Vader: Nem azt akarom, hogy a fogoly jobban érezze magát, admirális!
Thrawn: Ne aggódjon, Nagyúr. Nem fogja...

Pszichológus: Üdvözlöm, Tamara vagyok! Régóta van itt?
Lázadó: Túl rég óta! Nem tudom, miért nem döntik már el, hogy mit akarnak velem! Essünk már túl rajta!
Pszichológus: Biztosan idegesítő ilyen sokáig várakozni. Mi lenne, ha beszélgetnénk addig, hogy jobban teljen az idő? Nekem például van egy érdekes történetem! Én egy Föld nevű bolygón dolgozom. Nem tudom, hallott-e róla, egy kicsit mesélek róla!


A Föld (görögül: Γαῖα - Gaia, latinul: Terra) a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben. A legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű az ismert Föld-típusú bolygók közül.[10]
Több millió faj,[11] köztük az ember élőhelye is. A Föld a világegyetem egyetlen olyan bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz. Jelenlegi ismereteink szerint 4,44[12]–4,54 milliárd éve alakult ki,[13][14][15][16] és a felszínén mintegy egy milliárd év múlva az élet is megjelent. Azóta a bioszféra jelentősen megváltoztatta az atmoszférát, és más, biotikus összetevőit. Ezzel lehetőség nyílt az aerob organizmusok osztódásos szaporodására, és létrejött az ózonréteg, amely megszűri a Nap felől érkező ultraibolya sugárzást. A Föld felszínét a Föld mágneses mezője védi a nagyenergiájú kozmikus sugárzástól.[17] A Naprendszer külső körülményei a várakozások szerint még mintegy 1,5 milliárd évig támogatják az élet jelenlétét, de ezután a mind fényesebbé váló Nap el fogja tüntetni a bioszférát.[18]
A földkéreg több különálló részre, tektonikai lemezekre töredezett, és ezek az elmúlt évmilliók során, és jelenleg is folyamatosan mozognak egymáshoz képest. A felszín nagyjából 71 százalékát sós vizű óceánok, a fennmaradó területet kontinensek és szigetek foglalják el. Nem tudunk más olyan bolygóról, aminek felszínén folyékony víz található, márpedig az a földi élet elengedhetetlen feltétele. A Marson valaha volt víz, de ma már csak legfeljebb nyomokban, jéggé fagyva fordulhat elő.[note 1][note 2] A Föld belseje aktív maradt. Részei a Goldschmidt-modell szerint:

A Föld pályája a Nap körül (a méretek nem arányosak)
A Föld több objektummal is gravitációs kapcsolatban áll a világűrben. Ezek közül legjelentősebb a Nap és a Hold. Jelenleg, amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 366,26-szor megfordul saját tengelye körül. Ez az időszak egy sziderikus év, ami nagyjából 365,26 sziderikus napig tart. A Föld tengelyének ferdesége a keringési síkra bocsátott merőlegeshez képest 23,4°.[19] Ennek következményei az évszakok. A Föld egyetlen természetes holdja, a feltételezett 4,53 milliárd éve létrejött Hold vonzása alakította ki az árapályt, amely egyensúlyban tartja a tengelyferdeséget és valamelyest lassítja a bolygó forgását. Az óceánok kialakulásában egyes elméletek[20] szerint a bolygó történetének korai szakaszában nagy szerepet játszott egy üstököseső. Később a felszínt kisrészt kisbolygók becsapódásai alakították még, azonban ezek szerepe elhanyagolható a tektonika és a lepusztulás mellett.
A bolygó egész felszínét belakó emberiség az ásványkincseket és az élőlényeket is hasznosítja. A nagyjából 200 szuverén állam kapcsolatainak fő formái a diplomácia, az utazás, a kereskedelem és a hadi tevékenységek. Az emberek sokféleképpen képzelték el a Föld jellegét és kialakulását az isteni megszemélyesítéstől a lapos Föld elméletén át napjaink integrált, tudományos világképéig. Ember először 1961-ben hagyta el bolygónkat, amikor Jurij Gagarin fölrepült a világűrbe.


Kialakulása (elmélet)

A Föld hét másik bolygótársával, a körülöttük keringő holdakkal, kisbolygókkal, törpebolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal, a Nappal együtt a Naprendszer tagja. Galaxisunk, a Tejútrendszer 200–400 milliárd csillagból áll. (Az átlagos Föld-Nap távolságot csillagászati egységnek (CsE) nevezzük.)
Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósok Istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a természettudományok fejlődése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhőből alakultak ki. Ez az anyag kb. 4,6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A középpontban kialakuló sűrű gázgömbből alakult a Nap, a kívül maradt felhőben pedig kristályos anyagok maradtak fenn és csapódtak ki a fokozatos lehűlés következtében. A Nap körüli felhő kristályos anyaga fokozatosan csomósodott előbb kis méretű égitestekké (planetezimálok), majd nagyobb tömegű égitestekké, végül a bolygókká.

Felépítése

Kezdetben, kb. 4,6 milliárd éve a Föld izzó, olvadt állapotban volt, a gravitáció hatására ekkor alakult ki a gömbhöz hasonló formája. Ebben az állapotban különböző rétegek alakultak ki, amelyek – a planetáris differenciálódás során – sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek. E folyamat során alakult ki a földbelső jelenlegi tudásunk szerinti szerkezete: legkívül van a földkéreg, ezen belül található a földköpeny, és legbelül a külső és belső magból álló földmag. Később, amikor a kéreg megszilárdult és megindultak a vulkanikus folyamatok, a kéreg lemezekre töredezett (vagy sosem állt össze egységes szilárd kéreggé), majd kialakult egy újabb, gázokból álló gömbhéj, a légkör is, valamint a felszínen egy – bolygóméreteket tekintve vékony – részleges vízborítás is kialakult. Tudományos feltételezések szerint a Földön található víz a korai időszakban becsapódó aszteroidákból származik.
A Föld belső felépítéséről közvetlen bizonyítékokkal nem rendelkezünk, hiszen az eddigi legmélyebbre hatolt mélyfúrás, az oroszországi Kola-félszigeten fúrt szupermély fúrás is csak 12 261 méterre hatolt le a felszín alá,[21] de még ez is bőven a kéregben maradt. A belső szerkezet megfigyelésére közvetett módszert, a földrengések megfigyelését használják a szakemberek. A Föld – vagy bármilyen bolygó – belsejében levő anyag fizikai tulajdonságainak változása a földrengéshullámok terjedési sebességének változását okozza, és ezen változások mérésével állapítható meg, hogy hány helyen változnak meg az anyag tulajdonságai, hány fizikailag elkülönülő belső rész mutatható ki.

A Föld alakja


Oronce Fine, Mappemonde en forme de cœur montrant la Terre australe Recens et integra orbis descriptio, Paris, 1536
A Föld alakját alapvetően két fizikai hatás határozza meg: az általános tömegvonzás, amellyel minden egyes tömegrészecske hat az összes többire, továbbá a Föld tengely körüli forgása. A Földhöz rögzített forgó koordináta-rendszerben a tömegvonzás és a forgó koordináta-rendszerből adódó centrifugális erő kölcsönhatására létrejövő, elméletileg forgási ellipszoid alakú folyadékszerű testhez a tényleges Föld-alak nagyon közel áll: e hidrosztatikus egyensúlyi alaktól csak helyenként tér el. A magashegységek és a mélytengeri árkok területén a fizikai földfelszín nem követi az elméleti felületet, mert itt más hatások is közrejátszanak a felszín alakításában. Az elméleti földalak, a geoid, azaz nehézségi gyorsulásnak a közepes tengerszinttel egybeeső potenciálfelülete ezeken a területen a kőzetfelszínt nem követi. Gyakorlati okokból éppen ezért általában egyszerűsített modellt használunk a Föld alakjaként. A geodéziában lapult forgási ellipszoiddal helyettesítjük a geoidot, de néha a még egyszerűbb gömbi közelítés is megfelelhet. Gömbi közelítésnél a közepes földsugárral (R) számolunk. Ez esetben is a modellnek ugyanolyan a forgása és akkora a tömege, mint a valódi Földnek. Ha a a Föld egyenlítői és b a sarkokon mért sugara, akkor f = (a-b)/a adja meg az ellipszoid lapultságát. Ekkor a gömbi és az ellipszoidi térfogatok egyenlőségének felírásával R³ = a²b egyenletre jutunk, amiből R meghatározható. A bonyolultabb modellek paramétereit a földközeli műholdak pályájának mérései alapján számítják.
A Föld alakjának (a geoidnak) egyik elfogadott globális közelítése a WGS84 (World Geodetic System) elnevezésű geodéziai dátum, mely nem más, mint egy tömegközépponti elhelyezésű forgási ellipszoid, ahol a fél-nagytengely hossza 6 378 137 méter, fél-kistengely hossza 6 356 752,314 m. Az eltérés alig 0,33% a két tengely között, ezért lehet a gömb is jó közelítés. Amennyiben nem a globálisan jó illeszkedés a cél, hanem valamely kontinenst vagy még kisebb területet térképezünk, akkor más, helyileg jobban illeszkedő dátumot használunk. Magyarországon például az IUGG67 ellipszoidból képzett HD72 dátum jobban írja le a felületet, ezért a magyar polgári térképezés többnyire ezt az alapfelületet használja.

Belső szerkezete

A Föld belső része öves felépítésű, az övek elhelyezkedése, kiterjedése, sőt esetenként mozgása is jól ismert ma már. Az övek összetételét illetően azonban még feltételezésekre, elméletekre kell hagyatkozni, mivel a legfelső 30–70 km-t leszámítva ez teljesen ismeretlen. A Föld öveinek kémiai összetételét vizsgáló elméleteknek magyarázatot kell adni az ismert jelenségekre, a Föld átlagsűrűségére, és meg kell felelnie a kozmológiai ismereteinknek is.
A Föld szerkezetére vonatkozó legismertebb elmélet az úgynevezett Goldschmidt-féle vasmagos modell. Ez kémiailag inhomogén öveket tételez fel, amelyben egyszerű ülepedés hatására a mélyebb rétegek a nagyobb fajsúlyú anyagokat tartalmazzák. Magyarázatot ad a felszíni kőzetek sűrűsége és a Föld átlagsűrűsége közötti eltérésre, valamint a mágneses mezőre.
A Föld öves szerkezetének létrejöttét az Egyed László-féle vasmag nélküli modell kémiailag homogénként írja le, amelyben kizárólag a nyomás és a hőmérséklet változásai hozzák létre a szeizmológiailag mérhető övezethatárokat. A Föld átlagsűrűségét a magban található elfajult anyag növeli meg, a mágnesességet ugyanennek az elfajult anyagnak a mozgása hozza létre. A modell szerint a kéreg alatti konvekciós áramlatok olyan keveredést okoznak, ami meggátolja a fémes (nehéz) elemek leülepedését. Ez az elmélet vetette fel először a táguló Föld elképzelését.

Földkéreg


A Föld belső szerkezete a magtól a felső köpenyig
A földkéreg Földünk legkülső kőzetburka. Halmazállapota szilárd, magmás, metamorf vagy üledékes kőzetekből épül fel. Vastagsága átlagosan 30–40 km, bár rendkívül tág határok között változik: az óceánok alatt 6–7 km, a szárazföldek területén pedig 35 km, ám néhol eléri a 70 km-t is. Ezek alapján a kérget szokás óceáni és kontinentális kéregre osztani, amely felosztás nemcsak a földrajzi elhelyezkedés, hanem a kémiai összetétel okán is megalapozott. Az óceáni kéreg anyaga vékonyabb és szinte kizárólag bazaltból áll, átlagsűrűsége 3 g/cm³. A szárazföldi kéreg egy 15–20 km mélységben húzódó vonal mentén további két részre osztható: a felső, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát főleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre.
A kéreg hőmérséklete a mélységgel változik, a felszínen a Nap melegítő hatására a hőmérséklet változó, ám néhány tucat méter után állandó lesz és onnan kilométerenként nagyjából 30 °C-kal növekszik a hőmérséklet, egészen a köpeny határáig, ahol kb. 400 °C-ot ér el. A kérget hordozó köpenyben végbemenő anyagáramlások, a konvekció miatt a kéreg nagyobb táblákra, ún. litoszféra-lemezekre töredezett, amelyek folyamatosan vándorolnak, mozognak.
A vékony réteg térfogata a Föld össztérfogatának mindössze 1%-át teszi ki.
A kéreg felszíne folyamatos megújuláson megy keresztül a vulkáni és eróziós folyamatok, illetve a szubdukció miatt, ezért a felszíni kőzetek átlagéletkora mindössze 2 milliárd év, míg a legrégebbi kéregmaradvány, a nyugat-ausztráliai Narryer Gneisz Formáció 3,9 milliárd éves.

Földköpeny

A földköpeny a földmagot beburkoló vastag, mintegy 2900 km széles rendkívül magas viszkozitású, helyenként szilárd réteg. Alsó határa a külső földmaggal, felső határa pedig a földkéreggel kapcsolja össze. A kéreg és a köpeny határát az ún. Mohorovičić diszkontinuitás (vagy egyszerűsítve: Moho) jelöli ki, egy határ, amely alatt a földrengéshullámok sebessége ugrásszerűen megnövekszik. A földköpeny és a földmag határán (a köpeny legalsó rétegeként) egy vékony, úgy 200 kilométeres réteg is található, az ún. „D-réteg”. Az alsó köpeny és a földmag határát is egy jól elkülöníthető határréteg jelöli ki, ezt nevezik Gutenberg-Wiechert felületnek.
Szeizmológiai mérések alapján a köpeny több jól elkülönülő részre osztható. A felső köpeny a kéreg alatti 7-35 kilométeres mélységtől 410 kilométerig terjed. A felső köpeny legfelső rétege szilárd, az alsó része képlékeny. Előbbit és a kérget együtt litoszférának nevezzük, utóbbit pedig asztenoszférának. A litoszféra alja kb. 100–150 km, az asztenoszféráé kb. 410 km. A képlékenységet a viszkozitással fejezzük ki. A földköpeny anyagának képlékenysége a mindennapi érzekelésünk szerint rendkívül viszonylagos, inkább mondanánk szilárdnak, a viszkozitási érték 1021 és 1024 Pascal·másodperc (Pa·s), a mélységtől függően. (Összehasonlításul például a víz viszkozitása 10−3 Pa·s, míg a bitumené 107 Pa·s. A felső köpeny alatt az átmeneti réteg, vagy mezoszféra található, amely 660 km mélységig tart. Ez a réteg nagyon bonyolult geológiailag (az áthaladó rengéshullámok sebessége térségenként változó) és markánsan elválasztja a felső köpenyt az alsó köpenytől. Az alsó köpeny pedig a 660-2900 kilométer közötti mélységet tölti ki. Ez utóbbiról viszonylag kevés ismeretünk van, azt viszont tudjuk, hogy szeizmológiailag lényegében homogén gömbhéj.
A Föld tömegének 68%-a a földköpenyben található, miközben a térfogat 84%-át képviseli. Anyagát feltételezések szerint vasban és magnéziumban gazdag szilikátok alkotják.
A köpeny övessége rugalmassági tulajdonságok változásaival, illetve a növekvő nyomás és hőmérséklet hatására az ásványok szerkezetében beinduló fázisátalakulásokkal magyarázható. A köpeny hőmérséklete és a benne uralkodó nyomás a mélységgel változik: a kéreg határánál 500 és 900 °C közötti, míg a maggal határos alsó részeken hozzávetőleg 4000 °C feletti hőmérséklet uralkodik. paradox módon bár a legtöbb kőzet olvadáspontja legfeljebb 1200 °C, és a köpeny nagy részében ennél melegebb van, a köpeny fizikai tulajdonságait tekintve gyakorlatilag szilárdnak tekinthető. A köpeny alsó részében a nyomás közel 136 GPa. A felszínen tapasztalható vulkáni működés vagy lemeztektonika a köpenyben működő mechanizmusok hatására működő folyamat.

Földmag

A Föld legbelső szerkezeti egysége, a legbelső gömbhéj a földmag. Ahogy a magot körülvevő köpeny, így ez is két viszonylag önálló részre osztható: a külső magra és a belső magra. Szeizmikus vizsgálatok szerint a belső mag nagyjából 1220 km földsugárig, a külső mag pedig további közel 2300 kilométerig terjed. A külső mag folyadékszerűen viselkedik, a belső mag szilárd, mindkettő fő alkotóelemei nehézfémek, elsősorban vas és kisebb mennyiségben nikkel. A szilárd belső mag létezését 1936-ban fedezte fel Inge Lehmann. A belső magban a legújabb kutatások szerint a vasnál nehezebb elemek is jelen vannak, a külső magban viszont a vasnál könnyebb elemek találhatók. A mag két részét tehát a kémiai összetétel és a halmazállapot (vagy az annak megfelelő viselkedés) különbözteti meg egymástól. A földmag határát az ún. Gutenberg-Wiechert-felület jelenti, egy szeizmológiai szempontból markáns határvonal, amelynél a földrengéshullámok sebessége jelentősen lecsökken. A külső és belső mag határát egy újabb felület, a Lehmann-felület jelöli ki, amelynél a földrengéshullámok sebessége ismét megnövekszik.
A mag összetétele minden valószínűség szerint a Föld kialakulása kori olvadt állapotban végbement planetáris differenciálódás, vagy más néven „vas katasztrófa” során alakult ki. Ennek során a nehezebb anyagok lesüllyedtek a bolygó középpontja felé, a könnyebb anyagok pedig felemelkedtek a felszín felé. Mivel a kéreg átlagos 2600–3000 kg/m³-es sűrűsége kisebb, mint a globális átlagos 5500 kg/m³ sűrűségérték, a mag anyagának jóval sűrűbbnek kell lennie. Ebből feltételezhető, hogy a magban olyan anyagok fordulnak elő, mint az ozmium és irídium 23 g/cm³, platina 21,5 g/cm³, arany 19 g/cm³, higany 13,6 g/cm³ stb. A keletkezéstörténethez kapcsolódó elméletek szerint a földmag egy bizonyos kondritos meteorittípussal van rokonságban. Ezek a kondritok főként vasból és nikkelből állnak, és a Föld kialakulásakor a feltételezések szerint szerepet játszó bolygócsírák egy részének anyaga lehetett, amely az ütközések hőjétől való megolvadás közben került be bolygónk anyagai közé, és differenciálódott a belső részekben.
A külső mag folyékony anyagát a belső áramlásra kényszeríti, ami kiegészül még a Coriolis-erővel, ami erősíti az áramlást. Ez az áramlás bolygóméretű dinamóként működik és óriási mágneses mezőt gerjeszt. A szilárd belső mag nem vesz részt az erő gerjesztésében, vagy fenntartásában, viszont a stabilizálásában fő szerepet játszik. Szintén új keletű tudományos eredménynek számít annak megfigyelése, hogy a belső mag kissé gyorsabban forog, mint a bolygó külsőbb részei. 2005-ben modellezték tudósok, hogy a belső mag évi 0,3-0,5 fokkal gyorsabban forog, mint a felszín.

Tektonikus lemezek

A Föld fő tektonikus lemezei[24]


A lemez neve Terület
106 km²
Afrikai-lemez 78,0
Antarktiszi lemez 60,9
Ausztráliai lemez 47,2
Eurázsiai lemez 67,8
Észak-amerikai lemez 75,9
Dél-amerikai lemez 43,6
Csendes-óceáni lemez 103,3
A földkérget is tartalmazó litoszféra a mérések szerint nem egy szilárd, homogén struktúra, hanem több, kisebb-nagyobb lemezre tagozódott, mozgó rendszer. A tektonikus lemezek egymáshoz képest is, és a Föld viszonyítási rendszereihez (tengely, egyenlítő) is mozognak. A mozgás hajtóerejét, a földköpeny anyagáramai adják. Maguk a lemezek kötődnek a köpeny konvekciós zónáihoz, a hőmérséklet-különbségek miatti áramlások, és a kéreglemezek felosztása igazodnak egymáshoz. A Föld fejlődéstörténete során a kontinensek elvándoroltak kialakulásuk helyéről, az óceáni kéreg pedig folyamatosan megújul és fenntartja a szén-dioxid körforgását. A lemezek mozgása során háromféle tektonikus határvonal jöhet létre:
  • konvergens vagy destruktív szegély (vagy aktív szegély), amikor a két lemez egymás felé sodródik, és amellyel szubdukciós zóna (mikor az ütközéskor létrejövő alakváltozás hatására mindkét lemez alábukik), vagy kontinensütközés jön létre(amikor is az egyik lemez pereme felgyűrődik). A mélytengeri árkokat általában szubdukciós zónákkal azonosítják, míg a magashegységek (pl. Himalája) az ütközések termékei;
  • divergens vagy konstruktív szegély, amelynél a két lemez egymástól távolodik. Ilyenkor vulkanikus kúpok sora, hegységek jönnek létre a lemezeket szétfeszítő, feltörő lávából, ilyen például a Közép-atlanti hátság és az afrikai Nagy-hasadékvölgy;
  • súrlódó vagy konzervatív szegély, amelyeknél a lemezszegélyek egymással párhuzamosan, de ellentétes irányban mozognak. Az egymásba ékelődő szegély-egyenetlenségek hatására folyamatosan feszültségek halmozódnak, szakaszos, hirtelen gyors mozgásokat okozva. Ilyen a kaliforniai Szent András-törésvonal.
A kőzetlemezek határvonalát gyakori földrengés, és vulkanikus tevékenység jellemzi, valamint a fenti felszíni jelenségek figyelhetők meg.

A földfelszín


A szárazföldi félgömb

Az óceáni félgömb
A Föld felszíne rendkívül változatos domborzati formákat hordoz. A felszín közel 71%-át víz borítja, a további 29%-ot szárazföldnek nevezzük. A kéreg víz alatti teteje hasonlóan tagolt, mint a szárazföldek felszíne: hegyek, hegyláncok, árkok, síkságok váltogatják egymást mindkettőnél. Bolygónk felszíne a vulkáni tevékenység, a lemeztektonika és az erózió miatt folyamatosan átalakul, igaz ebben a folyamatban több ezer, vagy akár több millió év alatt mutatkoznak meg a változások.
A földfelszínt az óceánok és kontinensek dominanciája szerint is két félgömbre lehet osztani, az óceáni félgömbre és a szárazföldi félgömbre.

Óceánok

A Föld egyik legfontosabb jellemvonása a felszínén folyékony formában jelen levő nagy mennyiségű víz, ami miatt bolygónkat – elsősorban az űrkorszak idejében készült űrfelvételek alapján – „Kék Bolygóként” is szokás emlegetni. Ezen vizeket összefoglalóan hidroszférának nevezzük, amelyek összességében a földfelszín nagyobb részét – összesen 70,8%-át – borítják. A felszíni vizek többféle formában vannak jelen, kisebb-nagyobb méretű folyóvizek (erek, patakok, folyók, folyamok) és különböző méretű állóvizek (tavak, tengerek, óceánok) formájában. Ezek a vizek két fő csoportra oszthatók: sós vizek és édesvizek. Ezek közül az előbbiek vannak túlsúlyban, a hidroszféra 97,5%-a sósvíz, míg a maradék 2,5% édesvíz, amelynek viszont 68,7%-a[25] jég formájában található meg a sarki jégsapkákban.
Az egész hidroszféra legmeghatározóbb felszíni formái az óceánok. A három, meghatározó méretű világóceán:
Egyes földrajzi osztályozások a Jeges-tengert is óceánnak tartják (Északi-óceán), valamint az Antarktiszt körülvevő vizeket, a 60. déli szélességtől délre fekvő, egybefüggő tengert (az Atlanti-, Csendes- és Indiai-óceán déli területeit, Déli-óceán néven) úgyszintén.
Az óceánok 1,37×109 km³, azaz 1,37 milliárd km³ térfogatot,[26] a Föld össztérfogatának – kb. 1083 milliárd km³ – mindössze 800-ad részét teszik ki. Ha az óceánok tömegét hasonlítjuk a bolygó össztömegéhez, még kisebb értéket, mindössze 4400-ad földtömegnyit – hozzávetőleg a bolygó tömegének 0,25‰-ét – kapunk (tekintve, hogy a bolygó anyagának átlagsűrűsége – 5,5 g/cm³ – sokkal magasabb, mint az egységnyi sűrűségű vízé). Ez a bolygóméretekben elenyésző mennyiségű anyag mégis 2,7 km mély vízréteget vonna a bolygó felszínére, ha az sima felületű gömb lenne. A földfelszín egyenetlensége miatt a világtengerek mélysége rendkívül széles határok között változik. Az óceánok legmélyebb pontja a Csendes-óceánon, a Mariana-árokban fekszik, 11 022 méteren, átlagos mélysége 3711 méter.[27]
A tengervíz átlagos sótartalma 35‰.[28] Az óceánok jelentős hatást gyakorolnak a Föld klímájára: hatalmas hőtárolóként és a tengeri áramlatok révén hő szállító közegként működnek. A tengervíz hőtároló és hőelosztó tulajdonságainak vannak állandó és véletlenszerű hatásai. Előbbire példa a Golf-áramlat, amely a trópusok melegét szállítja az Atlanti-óceánon a magasabb északi szélességekre, így pl. Európa nyugati részére, utóbbira pedig az El Niño és La Niña jelenség, amely időszakosan alakul ki és időszakosan okoz szélsőséges időjárási jelenségeket.
Az óceánok az élet bölcsői és hatalmas tárházai. Biológiai kutatások szerint a földi élet a tengervizekben alakult ki, és csak később hódította meg a szárazföldet. A ma létező fajokból több százezer a tengerek lakója.

Kontinensek

A földfelszín 29,2%-a szárazföld, amely kontinensekből és szigetekből tevődik össze. A kéreg kontinentális része vastagabb az óceánfenéki kéregnél és rendkívül tagolt. A felszín legmagasabb pontja a Mount Everest, 8848 méteres magasságával, míg a legalacsonyabb pont - 418 méteren fekszik a Jordánia és Izrael között fekvő Holt-tengernél. A szárazföldek átlagos szintje 840 m a tengerszint[29] felett. A földfelszín többféle anyagból épül fel, főként kőzetekből és a talajból. A kőzetek elsősorban vulkanikus eredetűek (gránit és andezit), olyan kisebb sűrűségű anyagból épülnek fel, amelyet korábbi korok vulkánjai hoztak felszínre kéreg alól, ezzel folyamatosan megújítva a földfelszínt. Kisebb mennyiségben nagyobb sűrűségű kőzet, bazalt is található a felszínt felépítő kőzetek között. Egy másik fő kőzettípus az üledékes kőzet, valamilyen egykori tengerfenéken rétegesen lerakódott és kővé tömörödött anyag, amely a földfelszín 75%-át beborítja, ám mennyiségét tekintve mindössze 5%-ot tesz ki a kéreg felső 10 kilométer vastag rétegében.[30] A harmadik meghatározó kőzettípus a metamorf kőzetek családja. Ezen kőzettípus korábban már létezett más kőzetekből jön létre valamilyen magas hőfokon és/vagy magas nyomáson végbemenő geológiai folyamat során. A földfelszín többi részén finom szemcsézetűbb anyag található. A talaj az alapkőzet fizikai, majd kémiai málásával jött létre, majd egy biológiai folyamat során szerves anyagokkal telítődve nyerte el jelenlegi formáját. Az emberi élet szempontjából a talaj a legjelentősebb a felszínt felépítő anyagokból, hisz ez alkalmas egyedül mezőgazdasági művelére, élelmiszertermelésre.

A földrajztudomány a földfelszínt nagyobb egységekre bontja, ezek a kontinensek:
Az egyes földrészeken azonban ettől eltérő beosztásokat is tanítanak a földrajzórákon. Létezik 4–5–6–7 kontinenses felosztás is. Ezekben Európát és Ázsiát külön, vagy Eurázsiaként összevontan, sőt Afrikával Afro-Eurázsiaként is összevonva, valamint Amerikát Észak- és Dél-Amerikaként külön és összevontan tekintik egy-egy kontinensnek Antarktisz és Ausztrália mellett.
  • 4 kontinenses felosztás: Amerika – Afro-Eurázsia – Ausztrália (és Óceánia) – Antarktisz
  • 5 kontinenses felosztás: Amerika – Afrika – Eurázsia – Ausztrália (és Óceánia) – Antarktisz
  • 6 kontinenses felosztás: Amerika – Afrika – Európa – Ázsia – Ausztrália (és Óceánia) – Antarktisz
  • 6 kontinenses felosztás (másik változat): Észak-Amerika – Dél-Amerika – Afrika – Eurázsia – Ausztrália (és Óceánia) – Antarktisz
  • 7 kontinenses felosztás: Észak-Amerika – Dél-Amerika – Afrika – Európa – Ázsia – Ausztrália (és Óceánia) – Antarktisz
  • 7 kontinenses felosztás (másik változat): Amerika - Afrika - Ázsia - Európa - Ausztrália - Óceánia - Antarktisz
  • 8 kontinenses felosztás: Észak-Amerika, Dél-Amerika - Afrika - Ázsia - Európa - Ausztrália - Óceánia - Antarktisz
  • 8 kontinenses felosztás (másik változat): Amerika - Afrika - Ázsia - Európa - Ausztrália - Óceánia - Antarktisz - Közép - és Dél-Atlanti-óceáni térség
  • 9 kontinenses felosztás: Észak-Amerika - Dél-Amerika - Afrika - Ázsia - Európa - Ausztrália - Óceánia - Antarktisz - Közép - és Dél-Atlanti-óceáni térség
A kontinensek geológiai időmértékkel mérve nem állandó képződmények. A tektonikai lemezeket érintő kutatások kiderítették, hogy a ma ismert kontinensek egykor egyetlen szuperkontinenst alkották, a Pangeát. Ez a szuperkontinens darabolódott fel, először Laurázsiát és Gondwanát létrehozva, majd a két nagy egység továbbdarabolódásával jöhettek létre a mai kontinensek. A jövőben ez a folyamat tovább folytatódik, így például Afrika és Európa (Eurázsia) eggyé válhat – eltüntetve a Földközi-tengert –, de Afrika keleti része leválhat a fekete kontinensről és a Nagy-hasadékvölgy helyén tenger fog hullámzani.

A légkör


A légkör az űrből nézve: egy fénylő kék fénysáv bolygónk körül
A Föld légköre a bolygó felszínét körülölelő gázburok, amelyet a gravitáció tart a helyén. A gázburok össztömege 5,1480×1018 kg, ebből adódóan a tengerszinten mért légnyomás 101,3 kPa (= 1 atmoszféra (atm) = 760 torricelli (torr) = 736,6 higanymilliméter (Hgmm)), amely a tengerszint feletti magasság növekedésével – a légkör ritkultával – csökken. Emiatt a folyamatos ritkulás miatt a légkör és a világűr között nincs éles határ. Az űr határát, az ún. Kármán-vonal jelenti, egy 100 kilométer magas képzeletbeli vonal, azonban itt még olyan sűrű a légkör, hogy az ott közlekedő űreszközök maximum 1-2 napig képesek stabilan pályán maradni, utána a légellenállás annyira lelassítja őket, hogy visszazuhannak a földfelszínre.
A légkör nem mozdulatlan légtömeg, a napfény hője, valamint a Coriolis-erő hatására állandó cirkulációban van. A hétköznapi megfigyelés szintjén ez különböző szelek, szélrendszerek formájában jelenik meg.
A légkört alkotó gázokat gyűjtőnéven levegőnek nevezzük. A levegő 78,08% nitrogénből, 20,95% oxigénből, 0,93% argonból, 0,038% szén-dioxidból, továbbá vízpárából és nyomokban hidrogénből, héliumból és más nemesgázokból tevődik össze. A gázokon és a vízpárán kívül más anyagok is találhatóak a légkörben, amelyek egy része természetes, más része mesterséges, az ember tevékenységei által a levegőbe juttatott szennyezőanyag. A természetes légköri anyagok a por, a pollenek, vulkáni por és hamu és a meteoroidok. A mesterséges anyagok a gyárak és a közlekedés által a légkörbe bocsátott por, klór, fluor, higany, kén stb.
Az atmoszférát sávokra osztjuk a levegő fizikai tulajdonságai alapján:
  • Troposzféra: a földfelszíntől az egyenlítőnél 17, a sarkok felett azonban csak 7 kilométer magasságig húzódó légréteg, amelyet a földfelszín kisugárzott hője melegít fel és amelyben a magassággal csökken hőmérséklet. Ez a réteg teszi ki a teljes légkör tömegének 80%-át, itt folyik a légiközlekedés. A réteg felső határát az ún. tropopauza jelenti.
  • Sztratoszféra: a tropopauza és a közelítőleg 50-55 kilométer magasságban húzódó sztratopauza közötti réteg. A tropopauza feletti légtérben a levegő teljesen száraz, sem vízpára, sem jégkristályok nincsenek már és a hőmérséklet a magasság növekedésével enyhén emelkedik. A légköri nyomás a felszíni nyomás ezredrészéig csökken ebben a rétegben.
  • Mezoszféra: a sztratopauza és 80-85 kilométer magasság közötti, a mezopauzáig terjedő réteg. A sztratorszféra feletti rétegben a magasság/hőmérséklet összefüggés ismét megfordul, itt a hőmérséklet újra csökken a magasság növekedésével. A réteg tetején mérhető a legalacsonyabb hőmérséklet a bolygón, a mezopauzában átlagosan -100 °C van. A Földdel találkozó kozmikus porszemcsék ebben a rétegben elégve okozzák a hullócsillag jelenséget.A troposzféra és a sztratoszféra és a mezoszféra együtt alkotja a homoszférát.
  • Termoszféra: a mezoszféra feletti, a naptevékenység alakulásától függően 350-800 kilométer magassági terjedő légréteg, amelyben újra megfordul a hőmérséklet és a magasság közötti összefüggés: a magassággal a hőmérséklet növekszik egészen a termopauzáig, amelytől felfelé viszont már állandó marad. A hőmérséklet ebben a magasságban elérheti az 1500 °C-ot (bár a gázmolekulák itt már olyan ritkán helyezkednek el egymáshoz képest, hogy a hétköznapi értelemben vett hőmérséklet itt nem értelmezhető. Az űrhajózásban ez a leginkább használt zóna, itt húzódik az ún. alacsony Föld körüli pálya, itt kering a Nemzetközi Űrállomás, vagy az űrrepülőgépek, a műholdak nagy része.
  • Exoszféra: a termoszféra feletti, főként hidrogénből és héliumból álló, a napszél által alakított legfelső légköri réteg. Az ebben a rétegben levő gáz már nem hasonlít a köznapi értelemben vett levegőre, vagy más gázra, a molekulák több kilométert is sodródhatnak, mire egy másikkal ütköznének. Ezek a részecskék erősen ki vannak téve a napszél hatásának, illetve a mágneses tér erővonalainak terelő hatásainak. Ebben a rétegben már szinte kizárólag csak hidrogén és hélium található. Az exoszféra és a termoszféra együtt alkotja a heteroszférát.
Az öt fő réteg mellett egyéb tulajdonságok alapján más rétegeket is megkülönböztetünk. Ilyen például az ózonréteg, amely a sztratoszféra 15–35 km-es sávjában található, ahol az ózonkoncentráció sokkal magasabb, mint a légkör többi részében. A réteg modern kori ritkulása, az ún. ózonlyuk a felszínre jutó káros sugárzás növekedésével, az élőlényekre ható káros hatásokkal jár. Másik ilyen réteg az ionoszféra, egy 50 és 1000 kilométer között elhelyezkedő, a nap sugárzása által ionizált gázokból álló képződmény, amely a magnetoszféra belső határát is kijelöli egyben.

Mágneses mező


A Föld mágneses mezejének grafikus ábrázolása
A Föld mágneses mezeje egy mágneses dipólus, hasonló, mint egy rúdmágnes által generált mágneses mező. A rendszer két pólusa közelítőleg megegyezik a földrajzi északi és déli pólussal (érdekesség, hogy a mágneses mező déli pólusa az Északi mágneses pólussal és a mező északi pólusa a Déli mágneses pólussal egyezik meg), a két mágneses sarkot összekötő képzeletbeli tengely 11,3°-kal tér el bolygónk forgástengelyétől. A mágneses sarkok nem stabilak, átlagosan 15 kilométert vándorolnak arrébb a földfelszínhez viszonyítva minden évben (a két mágneses pólus egymástól független irányokba vándorol és nem pontosan a földgömb átellenes pontjain helyezkednek el). A mező instabilitásának másik jele a nagyjából 200 000[31] évente bekövetkező pólusváltás. Hawaii vulkánjainak megfigyeléséből származó, a kőzetekben megőrződött mágnesesség mérésein alapuló feltételezések szerint időről időre megváltozik a mágneses mező polaritása, a legutóbbi ilyen esemény 780 000 évvel ezelőtt következett be. A mágneses mező eredete feltételezhetően a bolygómagban létrejött dinamóhatás, amelyben a mag olvadékának áramlása hatására létrejövő áramlatok elektromos áramot és mágneses mezőt indukálnak.
A földmagban indukálódott mágneses mező rendkívül kiterjedt, a felszíntől több tízezer kilométerre elnyúló mágneses buborékot, az ún. magnetoszférát hozza létre bolygónk körül. A magnetoszféra alakja nem gömbszimmetrikus, hanem üstökösre hasonlít, mivel a napszél nyomása eltorzítja (a Föld nappali oldalán összenyomja, a felszínhez közelebbre tolja a magnetoszféra határát, míg az éjszakai oldalon csóvaként elnyújtja).
A magnetoszféra védőburkot von a Föld köré, a sugárzások nagy részének kiszűrésével lehetővé tette az élet kialakulását és védelmezi azt a kezdetek óta. A magnetoszféra jelenlétére két kísérleti bizonyíték létezik. Az egyik a sarki fény, a világűrben a napszéllel áramló részecskék, légköri gázok ionizálása közben felszabaduló fotonok okozta fényjelenség, a mező erővonalai mentén. A másik az iránytű, egy eszköz, amelyben a tű a mágneses észak-déli irány felé áll be.

Helye és mozgása a Naprendszerben

A Föld a Naptól számítva a harmadik bolygó. Központi csillagunk körüli pályája közel kör alakú, átlagos naptávolsága – amelyet Csillagászati egység (CsE) jelöléssel a Naprendszerbeli távolságok mérőszámaként is szokás alkalmazni – 150 millió kilométer. Az ellipszispálya napközelpontja 147 098 074, naptávolponja 152 097 701 kilométeren található. A Föld a Merkúrral, a Vénusszal és a Marssal együtt a Föld-típusú bolygók vagy más néven kőzetbolygók családjába tartozik, amelyek a Belső Naprendszer meghatározó objektumai. A Naprendszerbeli elhelyezkedése az ún. lakható övezetbe esik, abba a zónába, ahol a hőmérséklet elég meleg az élet alapkövét jelentő víz folyékony halmazállapotban tartására.
2011-ben a NASA Wide-field Infrared Survey Explorer (WISE) műholdjának adatai segítségével egy kb. 300 méter átmérőjű Trójai-típusú kísérőt azonosítottak 2010 TK7 néven az egyik Lagrange-pontban.[32]

Keringése

Bolygónk a Nap körül kering, egy keringést 365,242199 nap alatt tesz meg. A keringés iránya nyugatról kelet felé mutat (a Nap szemszögéből nézve), egy a Nap és a Föld északi pólusa felett elhelyezkedő megfigyelő az óramutató járásával ellentétes keringést figyelhetne meg. A Föld átlagos pályamenti sebessége 30 km/s,[33] amellyel a csillagos égbolthoz képest közelítőleg 1°-ot halad előre naponta a bolygó (a csillagok egy év alatt egy teljes kört írnak le látszólagos égi pályájukon a földi megfigyelő számára, emiatt az égbolt egy adott pontja minden nap kb. 4 perccel korábban kel fel a horizonton). A csillagászati és matematikai modellek nem egységesek a Föld keringésének stabilitását illetően. A legtöbb modell hosszú időn át – százmillió, vagy évmilliárdos skálán – stabil pályát vetít előre, egyes modellek szerint azonban megjósolhatatlanok a pályaváltozások.

Tengelyferdesége

Földünk egyenlítője az ekliptika síkjával jelenleg 23,44°-ot zár be, amely egy korábbi bolygóközi ütközés eredménye. A tengelyferdeség és a Nap körüli keringés közös hatása az évszakok kialakulása a felszínen. A tengelyferdeség miatt a földfelszín egy adott pontjának megvilágítottsága állandóan változik az év során, ez periodikus évszak-változásokat okoz. Az északi féltekén nyár van, amikor az Északi-sarkpont a Nap felé fordul (ugyanekkor tél van a déli féltekén) és tél van, amikor a Déli pólus fordul a Nap felé (és ugyanekkor nyár van a déli félgömbön). Nyáron a nappalok hosszabbak és a hosszabb besugárzás miatt magasabb hőmérséklet alakul ki, míg télen rövidebb ideig tart a nappal és alacsonyabb a hőmérséklet is. A hatás az egyenlítőhöz közelebb kevésbé érezhető, a földrajzi szélesség emelkedésével egyre markánsabb. Az északi és déli sarkkörön túl pedig speciális megvilágítottsági viszonyok alakulnak ki: vannak időszakok, amikor több mint 24 órán át tartó éjszaka, vagy ugyanígy több mint 24 órán át tartó nappal van.
A bolygó keringésének négy kitüntetett pályapontját tartja számon a csillagászat, ezek egyben az évszakok határát kijelölő dátumok is. Ilyen a két napforduló (a téli napforduló az északi féltekén december 21. vagy 22-én, a nyári napforduló pedig június 21-én), amikor a Föld forgástengelye legnagyobb szögben hajlik el a napsugaraktól. Ilyenkor vannak a leghosszabb és legrövidebb nappalok az egyes féltekéken. Illetve ilyenek a nap-éj egyenlőségek, amikor a Nap pontosan 90°-ban delel az egyenlítő fölött (a tavaszi nap-éj egyenlőség napja az északi féltekén március 21., az őszi nap-éj egyenlőségé pedig szeptember 22.).

Tengelyforgása

A Föld a saját tengelye körül forgó mozgást végez. A forgás nyugatról kelet felé történik (ha az északi pólus felől tekintenénk a bolygóra, az óra járásával ellentétes irányú forgását tapasztalnánk). Bolygónk egy fordulata a viszonyítási ponthoz képest értelmezendő. 24 óra egy szoláris nap, amely egy időegység, a nap hossza is. Az időmérésre használt nap hossza – 86 400 másodperc –, a Naphoz mért forgási idő, azaz központi csillagunk két egymást követő delelése között eltelt átlagos idő. A csillagos égbolthoz képest azonban szoláris időben nem 24 órás napot mérhetünk, hanem csak 23 óra 56 perc 4,1 másodperc hosszút. Ez az időtartam egy tetszőleges csillag (kivéve a Nap) két delelése között eltelt idő, a sziderikus nap. A két időtartam közötti közel négy perc különbséget a Föld Nap körüli pályáján való egy nap alatti elmozdulása okozza. Létezik még egy harmadik időtartam is a nap hosszára vonatkoztatva, a csillagnap: ez a sziderikus nap hosszához képest mindössze 8,4 milliszekundummal rövidebb, és a különbség a Föld tengelyének precessziója miatti elmozdulásból ered.
A forgás eredete a Naprendszer kialakulásának idejéből származtatható: a 4,6 milliárd évvel ezelőtt született Naprendszer a központi protocsillag körül forgó anyagból álló rendszer volt és ez az egykori forgás konzerválódott az ebből az anyagból létrejött objektumokban. A rendszerben jelen lévő gravitációs hatások azonban folyamatosan változtatnak az égitestek forgásán. A nap hossza a Hold által keltett árapály jelenség miatt folyamatosan növekszik, mivel az a Föld forgását folyamatosan lassítja. A modern időmérés alapjának számító másodperc korábban a Föld keringéséből származtatott mértékegység volt, azonban mára az egykor rögzített időtartam és a tényleges, keringésből mért időtartam eltér. Az eltérés nagyon csekély. Hogy az időszámítás ne boruljon fel, időnként szükség szerint egy-egy negyedév végén a Nemzetközi Távközlési Unió szökőmásodpercek beiktatásával igazítja az időszámítást a Föld valós mozgásához.
A Föld tengely körüli forgása nyilvánvaló a Nap és a Hold égi mozgásának megfigyeléséből. A korai megfigyelők ezt a mozgást az égitestek Föld körüli keringésével magyarázták – a geocentrikus világkép alapvetéseként –, azonban az elméletben is meghaladott „mozdulatlan Föld” koncepcióját a 19. század fizikai kutatásai a Coriolis-erő hatásának bemutatásával kísérleti bizonyítékkal is cáfolták. A Coriolis-erő bemutatására szolgáló kísérletek bolygónk tengely körüli forgását igazolják.
A Föld forgásának sebessége az Egyenlítőn 465 m/s, azaz kb. 1674 km/h. [34] Azokban az időszakokban, amikor kicsit is lassul a Föld forgása, átlagosan több természeti katasztrófa, pl. több földrengés történik. A lassulás olyan időjárási jelenségeket is felerősíthet, mint például az El Niño, amely erős hurrikánokat idéz elő. A tudósok még mindig csak kevéssé értik, hogy miért okozza a föld tengely körüli sebességének változása a természeti katasztrófák gyarapodását. [35] [36]

Élet

A Földön úgy 3,5 milliárd éve indult el egy folyamat, amelyet élet néven foglalunk össze, és amely mai ismereteink szerint egyedülálló a Világegyetemben. A Földön 1900 óta 400 gerinces állatfaj pusztult ki, elsősorban az emberiség által okozott környezeti változások és a vadászat miatt. Ez a kihalási ütem hasonló a 65 millió éve a dinoszauruszok kipusztulásáért felelős eseményhez. Évente 50 állatfaj kerül közelebb a kihaláshoz, ezek 41 százaléka kétéltű, negyede emlős állatfaj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) felmérései szerint.[37]

Az emberiség

Míg 2015-ben mintegy 450 000 fő volt 100 évnél idősebb a világon, addig 2050-re várhatóan már 3 600 000 fő lehet idősebb száz évesnél. [38]

A Hold

Bolygónknak egy természetes kísérője van, a Hold. Földünk egyetlen kísérője egy 4,5 milliárd évvel ezelőtt, a korai Föld és egy nagyjából Mars méretű bolygócsíra ütközése nyomán keletkezett égitest, amely bolygónk körül kering. Méretét tekintve jelentékeny – átmérője a Földének ¼-ét teszi ki –, a belső naprendszerben egyedülállóan nagy holdról van szó, naprendszerbeli összehasonlításban is az ötödik legnagyobbról beszélhetünk. Eredete sokáig tudományos viták tárgya volt (távolról érkezett, befogott kisbolygónak, a Föld testéből a kezdeti idők gyors tengely körüli forgása miatt kiszakadt égitestnek is hitték), a keletkezéstörténet bizonyítékait az Apollo-program űrhajósai hozták haza, így csak az 1970-es évekre lett bizonyosság, hogy egy becsapódás nyomán bolygónk testéből kiszakadt anyagból állt össze.

A Föld-Hold rendszer méretarányos modellje
A Földhöz közel, átlagosan 384 000 kilométerre – nagyjából 30 Föld-átmérőnyire – kering a Föld-Hold rendszernek a Föld felszíne alatt, bolygónk belsejében levő tömegközéppontja körül. Keringése ún. kötött keringés, azaz mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk, csillagászati megfogalmazás szerint a tengelyforgási és Föld körüli keringési ideje megegyezik. A sziderikus keringési ideje, azaz a Föld körüli (a csillagos háttérhez viszonyított) egy fordulat megtételéhez szükséges idő 27,3 nap, a teljes fényfázis változás ideje, azaz a szinódikus keringése 29,5 nap. Keringési síkja bár nem egyezik meg vele, de nagyon közelít az ekliptikához. A kis eltérés egyben azt is jelenti, hogy nem minden újholdkor kerül a Nap és a Föld közé – nem minden hónapban van napfogyatkozás –, csak ritkábban, nagyjából félévente, igaz akkor is mindig a földfelszín más és más pontjain.

A Hold fázisai és librációja a Földről nézve
A Holdnak a Földre gyakorolt hatásai erőteljesek. Az égitest Föld körüli keringésének tudják be a tudósok ma az élet sikerét is: kísérőnk stabilizálta a Föld tengelyferdeségét (nem engedte billegni a forgástengelyét), így az éghajlat viszonylag állandó maradhatott akár több százmillió éves skálán, így az élőlényeknek nem kellett extrém környezeti változásokhoz alkalmazkodni. A Hold mindennapokban jelentkező hatása az árapály jelenség. Az égitest tömegvonzása hatására a földfelszín Hold felé mutató része megemelkedik (különösen a tengervíz, mivel a folyadékok alakváltoztatási képessége jobb), az előtte és utána 90°-kal fekvő terület pedig lesüllyed, amely a Föld forgásának sebességével mozgó hullámot alkot. Az árapály jelenség legfőbb hatása a Földre bolygónk tengely körüli forgásának – azaz a nap hosszának – lassú növekedése. Modellszámítások szerint nagyjából 400 millió évvel ezelőtt egy év hozzávetőleg 400 napig tartott, mivel a nap hossza csak 21,8 óra volt.
A Hold megfigyelése az idők kezdete óta folyó szabadszemes megfigyelésekkel kezdődött, majd a távcsöves észlelésekkel folytatódott, és napjainkban űrszondás kutatásokban, sőt az Apollo–program űrhajósokkal végzett expedícióiban csúcsosodik ki. A Hold megismerése kulcsfontosságú a Föld korai történetének modellezése szempontjából, mivel bolygónk felszíne az aktív geológiai folyamatok miatt állandóan változik, megújul, így a nagyjából 1 milliárd évvel ezelőtti időszak előttről nem maradt fenn megismerhető maradvány. Mivel azonban ma már tudjuk, hogy a Föld-Hold rendszer 4,5 milliárd éve együtt fejlődik, vagyis azonos kozmikus hatásoknak volt kitéve, azt is tudjuk, hogy a holdfelszínen megörződött geológiai történelem a Föld őstörténetét is bemutatja.
A Hold után minden más bolygónak a körülötte keringő kísérőbolygójára holdként hivatkoznak, ahogy a Föld körüli pályára állított mesterséges objektumokra is: ezek a műholdak.

2016 HO3

A 2016 HO3-t 2016. április 27-én fedezte fel a NASA.
A 2016 HO3-nak nevezett aszteroida a Nap körül kering, eközben a Föld körül is. Ahhoz túl messze van, hogy egyfajta természetes holdnak tekintsük, mégis kiváló példája egy kvázi-holdnak, ami egy földközeli objektumnak felel meg. A 2016 HO3 nagyjából 40-100 méter átmérőjű, és keringésének félidejét a Naphoz közelebb, míg másik felét távolabb tölti. Ahogy a NASA szakértője, Paul Chodas fogalmazott a sajtóközleményben, “ez a csepp aszteroida egy kis táncba kezdett a Földdel”. Habár a 2016 HO3 hol közelebb, hol távolabb van hozzánk, bolygónk gravitációs ereje megakadályozza, hogy túl közel, vagy túl messze kerüljön, így soha nincs messzebb, mint a Hold-Föld távolság százszorosa, és soha nincs közelebb, mint ennek harmincnyolcszorosa. Mindez azt jelenti, hogy nagyjából 14 millió kilométernyire kering tőlünk az áprilisban felfedezett kísérő, melyről azt mondják, körülbelül egy évszázada csatlakozott hozzánk.

Pszichológus: Nos, ezen a bolygón van egy városka, ahol fiatalokkal dolgozom, az a neve, hogy Szeged. Szegedről azt érdemes tudni, hogy

Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz.
Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente.
Szeged lakói a történelem során sokféle nyelvet beszéltek, legtöbbjük saját nyelvéhez vagy helyesírásához igazította a város nevét: németül: Szegedin vagy Segedin, szerbül: Сегедин, horvátul Segedin[3], szlovákul: Segedín, románul: Seghedin. Ókori forrásokban görögül: Partiszkon, latinul: Partiscum néven ismert.

Fekvése

Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál. Távolsága Budapesttől 169 km az M5-M43 jelű autópályán. Szegedtől észak felé található a Fehér-tó. Az ország legmélyebben fekvő városa. Sokáig úgy tudták, hogy Szegedtől délre, Tiszaszigeten,[4] a szerb határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8 méter tengerszint feletti magasságon.[5] Újabb GPS mérések szerint az ország legmélyebben fekvő pontja a Tisza jobb partján, a várostól délnyugatra, de még a közigazgatási határon belül, Gyálarét és Röszke települések között található, 75,8 méteres magasságon,[6] és a Tiszaszigeti emlékpont magassága valójában 76,7 méter.[7]
A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Nevét a sziget szó ősi formájából nyerte.[8] Az itt élő lakosság fokozatosan feltöltötte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület 1819. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.


Története


Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta

A kezdetektől 1686-ig

Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el Daciát, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia és Pannónia provinciák között. A két tartomány közötti útnak fontos állomáshelye volt Partiscum, azaz a mai Szeged. Elképzelhető, hogy Attilaszálláshelye valahol ezen a vidéken volt.
A magyarság letelepedését elősegítette a táj változatos – legeltetésre, vízi életre, hajóközlekedésre egyaránt alkalmas – összetétele. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király felismerte a marosi sóhajózás jelentőségét, ami e torkolati vidéknek megerősítését eredményezte, valamint virágzó településsé vált Szeged. Az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására legalkalmasabb hely Szeged lehetett, ahol fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt. A város lakossága a földművelés térhódítása ellenére állattenyésztő maradt.

Az 500 éves ferences templom és kolostor, Szeged egyik legrégibb épületegyüttese

A templom gótikus mennyezete, barokk oltára
A tatárjárás idején a város lakói a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúltával visszatértek és újra felépítették lerombolt városukat. IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra emelte. Ekkor kapta meg Szeged Buda és Székesfehérvár kiváltságait. A szegedi királyi kővár 1260 és 1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte. Nagy Lajos uralkodása idején Szeged Dél-Magyarország legjelentősebb városává fejlődött, és a török veszély közeledtével stratégiai jelentősége is nőtt. Luxemburgi Zsigmond király fallal vette körül a várost. 1498-ban Szeged szabad királyi városi rangot kapott.
A város legrégibb (nagyobb) pecsétje 1460-ból való s Szeged az 1498-as budai országgyűlésen iktattatott a kétségtelen szabad királyi városok sorába. Mint ilyen, a királyi kincstárnak évenként 2000 forintot fizetett, többet, mint bármely más szabad királyi város. Dózsa György pórhadai 1514-ben megtámadni nem merték, hanem kikerülték. 1516-ban nagy tűzvész pusztította.
1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt.
1525-ben és 1526-ban a török sereg átvonult a városon, kifosztotta, majd 154243 telén elfoglalta (lásd: Szeged ostroma (1543)). I. Szulejmán a romokban heverő várat kijavíttatta és megerősítette. Tóth Mihály hajdúvezér, a város menekült főbírája 1552-ben rohammal a várat visszaszerezni igyekezett, de vállalkozása nagy szerencsétlenséggel végződött.
A török hódoltság idején a szegedi nép jelentősen szétszóródott. A gazdag és művelt patrícius családok Debrecenbe, Kassára, Nagyszombatba menekültek. Ezzel egyidejűleg megindult a török, délszláv, raguzai latin népelemek bevándorlása Szegedre, akik már a hódoltság idején elkezdtek a szegedi magyarságba olvadni. Az el nem menekült lakosság, vagyis Szeged népének jelentős része leginkább Alsóvároson, a ferences Havas Boldogasszony templom körül húzódott meg, és halászattal, illetve állattartással foglalkozott. Szeged török kincstári várossá, vagyis hász-birtokká lett. Ez azt jelentette, hogy a haradzs – magyarosan harács nevezetű – vallási jogon alapuló földadót egyenesen a török kincstárnak szolgáltatta be, vagyis közvetlenül a szultánnak adózott. Szeged nem vált szpáhi hűbérbirtokká, mint sok más település. Ez a viszonylagos jogbiztonság magyarázza, hogy számos környékbeli falu lakossága Szegedre költözött.

1686-tól az 1879-es árvízig

1686 tavaszán Mercy tábornok a törököket itt megverte, sőt Thököly Imrét is majdnem elfogta. Ugyanez évi október 22-én, De la Verque tábornok hosszas ostromára, a török helyőrség a várat egyezségileg feladta, és ezzel város felszabadult a török uralom alól. Ekkor 2000 lakosa volt.
1700. április 19-én Lipót király a szegedi sóhivatalhoz mázsatisztnek Müller József bécsi udvari kamarai írnokot nevezte ki, mely időtől a sószállítás és árusítás nagyobb arányokat öltött. A sópajták számára egyre nagyobb területre volt igény, ezért a sóhivatal a város telkeit egyszerűen elfoglalta. Emiatt a város és a kincstár közt több összeütközés történt, de a kincstártól a város soha sem kapott kárpótlást.
1704-ben Rákóczi ostromolta a várat, melyet Johann Friedrich von Globitz védelmezett. 1708-ban pestis, 1712-ben pedig árvíz pusztította a várost.

A szegedi városháza; az 1879-es árvizet túlélt kevés épület egyike
1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját. 1719. május 21-én megkapta szabadalomlevelét és a jelenleg is használt címerét III. Károly királytól. Ezt a napot a város polgárai Szeged napja-ként ünneplik minden évben. A császár egyúttal egy 1723-as rendeletében Szegedet jelölte ki a Csanádi Egyházmegye székhelyéül, de ettől a rangjától tíz éven belül megfosztották.
Az elkövetkezendő évek során Szeged sokat fejlődött. 1719-ben piarista szerzetesek érkeztek a városba, gimnáziumot alapítottak, tudományos előadásokat tartottak és színdarabokat adtak elő. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést és felvilágosodást hoztak. 1728 és 1744 között több boszorkányper is zajlott a városban. A török uralom alatt romba dőlt templomát 1749-ben restaurálták.
1738-ban és 1740-ben pestis, 1722-ben, 1740-ben, 1744-ben, 1790-ben és 1792-ben nagy tűzvészek, 1770-ben pedig ismét árvíz pusztította.
1801-ben létesítették az első nyomdát, ugyanakkor épült fel a régi városháza és a polgári kórház. 1813-ban ismét nagy tüzek pusztították a várost. A sópajták, sőt a tiszai hajóhíd egy része is elhamvadt ekkor. 1816-ban a város egy része ismét víz alá került s e csapás 1830-ban csak nagy küzdelem árán volt elhárítható. 1836 nyarán újabb tűzesetek pusztítottak. Szegeden az első közvilágítás 1827-ben, az első kaszinó 1829-ben, az első kövezet 1840-ben, az első takarékpénztár 1845-ben létesült.
A szegediek fontos szerepet játszottak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, a város négy honvédzászlóaljat állított fel. A Földváry-féle önkéntes nemzetőrség pedig a híres szenttamási sáncok bevételével szerzett dicsőséget. 1849. február 2-án a város nemzetőrsége Teodorovics szerb seregét vitézül visszaverte, de augusztus 5-én a visszavonuló honvédsereg az újszeged-szőregi síkon csatát vesztett.
1849-ben Szeged volt a forradalmi kormány utolsó székhelye, Kossuth itt mondta el utolsó nyilvános beszédét 1849. július 12-én, s Bălcescuval ugyanitt, a Klauzál téri Kárász-házban 1849. július 14-én írta alá a magyar–román békülési tervet. Bár a Habsburg-ház megbüntette a várost, Szeged újra virágzásnak indult.
Az 1854-es önkéntes államkölcsön alkalmával a város közönsége 600 000 forintot, a lakosság pedig 400 000 forintot jegyzett. A király 1857-es körútja alkalmával Szegedet is meglátogatta.
1854-ben a várost elérte a vasútvonal, 1860-ban pedig ismét visszakapta szabad királyi városi rangját. A vízvezetékeket 1859-ben fektették le, a légszeszvilágítást pedig 1865-ben szerelték fel. 1869-ben megnyílt Pick Márk boltja, a mai híres Pick Szalámigyár elődje.

1879-től 1944-ig


Szeged, az árvíz szintjele, a Mátyás téri templom belső ajtaján

Az árvízi emlékmű

A Dóm, előterében a Dömötör-toronnyal
Az 1879. évi árvízkatasztrófa Szeged történetének kiemelkedő eseménye. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult: az 5723 házból csak 265 maradt épen, és 165-en az életüket veszítették. A város 70 ezer fős lakosságának nagy részét más településekre költöztették, csak mintegy 10 ezer szegedi maradt a városban. Ferenc József látogatásakor azt ígérte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. A császár megtartotta ígéretét: az elkövetkezendő pár évben a romok helyén új, modern város épült. Miután a víz lassan levonult, a várost töltéssel vették körül. Ekkor alakult ki a város körutas szerkezete. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített a város újjáépítésben, ezért a nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. Az újjáépítés során bontották el a Szegedi vár nagy részét is.
Az árvíz előtti épületek közül az alsóvárosi ferences templom és kolostor, a Dömötör-torony, valamint a városháza maradt fenn.
A város 1880. június 5-én egyesült a Tisza túlpartján fekvő Újszegeddel, amellyel 1883 óta híd is összeköti.
A ma csillagbörtönként közismert Szegedi Királyi Kerületi Börtönt 1885. január 1-jén adták át rendeltetésének.
1918 és 1920 között Szeged az ország többi részével ellentétben francia megszállás alatt állt, itt volt a szegedi ellenforradalmi kormány székhelye is. Ezért a Tanácsköztársaság alatt ide menekült sok olyan katona, aki nem akart a Vörös Hadseregben szolgálni. Rájuk támaszkodva indult el 1919 nyarán Horthy Miklós a Dunántúlra.
Az első világháború és a trianoni békeszerződés után Szeged közel került a román és a szerb határhoz, veszítve vonzáskörzetéből és így némileg jelentőségéből is, de ahogy átvette az elveszített városok szerepét, újra egyre jelentősebb lett. 1921-ben Szegedre költözött a kolozsvári egyetem, majd 1923-ban a Csanádi egyházmegye székhelye lett. 1922-től 1931-ig Peidl Gyula, 1931-től 1935-ig Kéthly Anna személyében szociáldemokrata, 1926–1939 között Rassay Károly személyében liberális országgyűlési képviselője is volt.
A második világháború sok szenvedést hozott. A szövetséges légierő 1944. június 2-án kezdte meg az Operation Frantic fedőnevű kb. két hetes légi hadműveletet, amelynek részeként 38 repülőgép a rendező-pályaudvart támadta. A bombaszőnyeg azonban elcsúszott, így a környező házakban keletkezett a legnagyobb kár.[9] A város háborús vesztesége 4728 fő, melyből hozzávetőlegesen 2500–3000 katona a Don-kanyarnál esett el.[10] A zsidó polgárokat gettókba zárták, majd haláltáborokba vitték. A tényleges harc a városért október 89-én kezdődött, az itt védekező Matoltsy-harccsoport az algyői hídfőnél találkozott először a támadó Vörös Hadsereg erőivel, s a visszavonuló német erők felrobbantották a közúti és – az azóta is újraépítetlen – vasúti hidat is. A szovjet hadsereg október 11-én foglalta el a várost. Moszkvában este 224 ágyúból 20 díszlövéssel ünnepelték Szeged elfoglalását.[11]

1944 után


Szent Miklós minorita templom

A belváros az újszegedi Tiszapartról
19441949 között Szegeden működött a Kolozsvárról visszavont IX. honvéd hadtest parancsnoksága. 1950-ben a hatalmas kiterjedésű szegedi határból a tanyaközpontok körül kilenc új községet alakítottak. Ezek elmúlt fél évszázados fejlődését jól jellemzi, hogy egyikük, Mórahalom, 1989-ben városi címet is kapott. A többi nyolc község név szerint: Ásotthalom, Balástya, Csengele, Domaszék, Röszke, Ruzsa, Szatymaz és Zákányszék.
1956-ban Szegeden már június 30-án megalakult a József Attila kör a pesti Petőfi kör mintájára, és a Tiszatáj őszi cikkei is a társadalmi vitát, a változásokat, a demokratikus gondolatok térnyerését bizonyítják.[12] Október 16-án nagygyűlést tartottak a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának épületében, az azóta nemzeti emlékhellyé váló Auditórium Maximumban,[13] ahol az új ifjúsági szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulását szavazták meg.[14] A forradalmi események alatt a MEFESZ több gyűlést is tartott, voltak más megmozdulások is. Október 26-án Kiskunmajsáról idevezényelt katonák sortüzet adtak le, amelynek során Schwartz Lajos életét vesztette, tizenhatan pedig megsérültek.[15] Forradalmi tanácsok alakulnak az Egyetemen és a városban, de november 5-re megérkeztek a szovjet harckocsik Szegedre. Tavaszra Perbíró Józsefet, a Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökét internálták.[16] A szegedi forradalmi eseményeknek különleges tanúja Szauer S. Ferenc korabeli röpiratgyűjteménye, amely a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár digitális könyvtárában érhető el a hálózaton.[17]
A szocialista időkben Szeged könnyűipari és élelmiszeripari központ lett. 1965-ben a város közelében kőolajat találtak.
1962-ben Szeged lett Csongrád megye székhelye. Teljesen új városrészek épültek.
1970-ben a Tisza az 1879-es árvizet meghaladó vízszinttel áradt. A város megmenekült.

Trianon-emlékmű országzászlóval az Árpád-téren, az egyetem főépülete mellett
1973-ban Szegedhez csatoltak öt, a várossal szorosan együtt élő községet (Algyő, Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé). Algyő 1997-ben ismét önálló községgé alakult.
Az 1990-es években a szocializmus idején létrehozott gyárak sorra tönkrementek.
Szegedet 2005 decemberében elérte az M5-ös autópálya.
2006-ban a Tisza több mint 10 méterrel áradt.
Napjainkban Szeged a régió legfontosabb városa, egyetemi város, és a turisták körében is népszerű. Egyik legfőbb vonzereje a nyaranta megtartott Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet 1931 óta rendeznek.

Szeged neve idegen nyelveken

Politikai élete

Szeged város polgármestere 2002 óta Botka László.
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 28 tagú, ebből 20 tagot választókerületekben, 8 tagot pedig kompenzációs listákról választanak meg. A jelenlegi közgyűlésben 17 MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért párti, 9 FIDESZ-KDNP-L.É.T. Egyesületi, 1 LMP-s és 1 Jobbikos képviselő van. A polgármesterrel együtt 29 tagú közgyűlésben az MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért 62,1 százalékos többséggel rendelkezik, a FIDESZ-KDNP-LÉT 31,1 százalékkal kisebbségben van, akárcsak a Jobbik (3,4%) és LMP (3,4%) is.[18]

Képviselők

Népesség

Szeged népességének változása:[19][20][21][22]
Szeged Magyarország harmadik legnépesebb városa. A századfordulóra sugárútjaival és körútjaival kiépülő Szeged a Magyar Királyság második legnépesebb városa volt Budapest után, népessége megközelítette a 100 000 főt (a mainál lényegesen nagyobb közigazgatási területen). Trianon után a népességnövekedés lelassult, mivel elvesztette vonzáskörzetének jelentős részét, a népességfejlődésben a hagyományosan vitális Debrecen és a gyorsan iparosodó Miskolc is megelőzte. A Kádár-korszak alatt tapasztalható jelentős népességnövekedés szinte teljes egészében a betelepülésből táplálkozott, mivel a városban és Csongrád megyében is nagyon lassú volt a természetes szaporodás, csökkenés váltakozott enyhe növekedéssel, elterjedt az egykézés.[23]

Népcsoportok

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 168 273 fő, ebből 93,5% magyar, 0,7% cigány, 0,6% német, 0,5% szerb, 0,2% román, 0,2% szlovák, 0,1% horvát, 5,0% egyéb. A városban 70 845 lakás van. Szegeden az országos viszonyokhoz képest sok nemzetiség képviselteti magát: a 11 magyarországi nemzetiségből 8 van jelen (szerb, szlovák, örmény, lengyel, horvát, ukrán, német, román).[24]

Vallási összetétel


A vallási összetétel (2011)
Vallási összetétel a 2011-es népszámlálás alapján[25]
Vallási közösség Arány (%)
Római katolikus
36,4
Evangélikus
1,2
Református
4,8
Görög katolikus
0,4
Izraelita
0,1
Egyéb
2,4
Nem tartozik vallási közösséghez
23,4
Nem válaszolt
31,4

Műemlékek


Szeged templomai (montázs, 1976)

Anna-fürdő

Városrészek

  • 1 2005-től Gyálarét, Kecskés- és Klebelsberg-telep valamint Szentmihály közös városrésze
  • ² 1973-ig önálló település
  • ³ régi nevén Hattyas-telep
  • 4 régi nevén Ságvári-telep
  • 5 1973-ig önálló település, a 19. században mezőváros; lásd: külső hivatkozások
  • 6 1973-ig önálló település, jelentős szerb kisebbséggel
  • 7 1973-ig önálló település

Közlekedés

Helyi közlekedés

Az 1879-es szegedi nagy árvíz utáni újjáépítést követően a növekvő városnak már nem felelt meg az omnibuszközlekedés, ezért 1884. július 1-jétől lóvasutat üzemeltetett a város. Az SZKT jogelődjét 1885-ben alapították Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság néven. 1885-ben az utasszám meghaladta a 300 000-et.

1908. október 1-jén indult útnak az első villamos; a menetdíj elég drágának számított. A villamosok ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak. Az első világháború derékba törte a fejlődést, több villamosvonal megszűnt, két kocsit eladtak más városoknak, a forgalom csökkent.
A második világháború nem okozott nagyobb károkat a villamosvonali infrastruktúrában, a forgalom a harcok végeztével azonnal megindulhatott. A cég 1950. április 14-én felvette a Szegedi Villamos Vasút Vállalat nevet, 1955-től pedig Szegedi Közlekedési Vállalatnak hívták.
Ebben az időben indult meg az autóbusz-közlekedés. Az autóbuszoknak eleinte másodlagos szerepet szántak a villamos mellett, de egyre népszerűbb lett. 1963. január 1-jétől az autóbuszok üzemeltetése átkerült a Tisza Volánhoz.
A villamosvasút teherfuvarozó szerepe időközben egyre csökkent, majd 1971-ben teljesen megszűnt.
1979. április 29-én megindult a trolibusz-közlekedés. Kezdetben kizárólag a szovjet gyártmányú ZiU–9 típusú kocsik közlekedtek, majd hamarosan megjelentek az Ikarus 280-as csuklós trolibuszok, ezeket azonban többféle elektromos berendezéssel szállították, így üzemeletetésük bizonytalan és költséges volt. Jelenleg ezekből a típusokból már csak elvétve látni egy-egy példányt Szeged utcáin. A villamosok a nyolcvanas években háttérbe szorultak, a járműpark elöregedett. A rekonstrukció 1996-ban kezdődött, először három, majd később további tíz darab Tatra T6A2 típusú villamos megvételével. 2005-ben az egykori NDK-ból használtan vásárolt Tatra KT4 típusú villamosokkal váltották le a régi FVV típusúak jelentős részét. 2006. július elsején adták át a forgalomnak a részben korszerűsített 4-es vonalat, amelyen már közlekedhetnek az egyirányú kocsik (Tatra T6A2, Tatra KT4) is. Jelenleg már nem járnak a kizárólagosan az egykor Budapestről leselejtezett, igen korszerűtlen és leromlott műszaki állapotú FVV csuklós villamosok.
A kilencvenes évek első felében az SZKT használt Škoda 14Tr és Škoda 15Tr trolibuszokat is vásárolt Csehországból, illetve Szlovákiából. A folyamat a mai napig tart, jelenleg a trolipark döntő többségét ezek a típusok teszik ki. Beszereztek még három (szintén használt) Škoda 21Tr és egy Škoda 22Tr típusú alacsony padlós trolibuszt is.
Az önkormányzati tulajdonú közlekedési cég korábbi vezetése sokak által vitatott módon saját járműépítésbe kezdett: egy használtan vásárolt alacsony padlós Volvo elővárosi autóbuszt trolibusszá alakítottak át. A kísérlet sikerességét bizonyítja, hogy azóta hat Mercedes-Benz Citaro buszt alakítottak villamosüzeművé.
A városban összesen 5 villamos, 6 trolibusz és 33 autóbuszvonalon lehet közlekedni. Szeged így egyike a négy magyar városnak, amely villamosvonalat üzemeltet (a másik három: Budapest, Debrecen és Miskolc), illetve Szegeden kívül csak Budapesten és Debrecenben ülhetünk trolira.

Helyközi és távolsági közlekedés

A távolsági és helyközi közlekedést Szegeden és környékén a Tisza Volán Zrt. és a MÁV végzi. A város távolsági közlekedése jónak mondható.
Közúti közlekedés
Szeged az M5-ös autópálya - egyben az E75-ös út, M43-as autópálya, az 5-ös, a 43-as, 47-es és az 55-ös főutak találkozópontja. A városban három közúti híd található a Tiszán: az M43-as autópályán a Móra Ferenc híd, a városközpontban a Belvárosi híd, a 43-as főúton a Bertalan híd. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok érnek be a városba, illetve indulnak ki onnan. 2013. december 2-ig közlekedett Tápénál a Tiszán egy komp is ami Maroslelével illetve a Szegedhez tartozó Tápai réttel biztosított közúti kapcsolatot. Mind kettő a Tisza-Maros delta túloldalán, a Tisza bal oldalán illetve a Maros jobb oldalán található. A komp megszűnése óta a faluba illetve a külterületre kijutni Szegedről az M43-as autópályán lehetséges.
Vasúti közlekedés
A város legnagyobb pályaudvara a Szeged pályaudvar, ide érkezik be a legtöbb vonat. A város két kisebb állomása Szeged-Rókus és Újszeged. A Tisza két oldalán lévő vasútállomásokat egykoron a Szegedi vasúti Tisza-híd kötötte össze, amelyet a második világháborúban felrobbantottak és azóta sem építettek újjá.
Jelenleg az alábbi vonalak végállomása Szeged:
Egykor ide futott be a

Strandok, fürdők

  • Anna Gyógy-, Termál-, és Élményfürdő: a Magyar Fürdőszövetség által minősített 4*-os gyógyfürdő. Az Anna-kút vízét 1927-ben vezették be a Városi Gőzfürdőbe. majd 1938-ban nyerte el a gyógyvíz rangot. 2004-ben újították fel. A Fizio- és Balneoterápiás Központ a 944 m mélyről feljutó 58 fokos ún. Anna-gyógyvizet használja a kezelések alkalmával, mely alkáli-hidrogén-karbonátos ún. lágy hévíz. Ivókúraként és fürdőkúraként egyaránt alkalmazzák.
  • Partfürdő
  • Szegedi Ligetfürdő
  • Gyógy- és Termálfürdő -Szeged
  • Napfényfürdő Aquapolis szeged
  • Sziksósfürdő

Kultúra


A Dóm tér és a Pantheon

Szeged a dél-alföldi régió kulturális és sportcentrumának számít. A város számos programot kínál az ide látogató turisták és a helyiek számára. Szeged múzeuma, a Móra Ferenc Múzeum évente körülbelül 350 ezer látogatót vonz. A városban található galériák, mozik, diszkók, színházak mind-mind kitűnő szórakozási lehetőséget nyújtanak. Kimagasló kulturális eseménynek számít a nyaranta működő Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet a Fogadalmi templom előtti szabad téren tartanak. Gyakran világhírű operaénekesek, színészek lépnek fel, akik esténként négyezer nézőt vonzanak a Dóm térre. A városban működik az ország egyik legnagyobb, két színházépülettel rendelkező, három tagozatú (dráma, opera, balett) színháza, a Szegedi Nemzeti Színház, melynek zenés színházi produkcióiban közreműködik és szimfonikus koncerteket ad az ország egyik legnagyobb (99 zeneművész taggal rendelkező) zenekara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Az országban a fővároson kívül egyedül Szegeden működik állandó oratóriumkórus, az 1958-ban Szegedi Zenebarátok Kórusa néven alapított Vaszy Viktor Kórus. Az ország egyik legjelentősebb operafesztiválja a 2008-ban Szegeden alapított, 2013-ig Szegeden évente megrendezett, 2014-ben Budapestre áttelepült Armel Nemzetközi Operaverseny és Fesztivál programsorozata. Jelentős nemzetközi zenei versenyeket rendez a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara: évente felváltva a Bartók Béla Nemzetközi Zongoraversenyt, illetve a Simándy József Nemzetközi Énekversenyt. Egy helyi alapítvány rendezi 2007 óta a Szegedi Nemzetközi Hárfaversenyt.
Az év során számos hangversenyt rendeznek a Tisza Szálló koncerttermében, ahol Bartók Béla is többször koncertezett, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Fricsay-termében és a Korzó Zeneházban. A szegedi templomok adnak otthont a hagyományos májusi Egyházzenei Hetek programsorozatának. Nyaranta a Városháza udvarán Muzsikáló Udvar sorozat keretében hallhatók különböző műfajú hangversenyek.
A Szeged Jazz Napok (Szeged Jazz Days) immár négy évtizede a régió legrangosabb nemzetközi dzsesszfesztiválja. A koncertsorozat hírnevét olyan jazzmuzsikusok alapozták meg, mint Charlie Byrd, Larry Coryell, Tony Scott vagy Jan Garbarek. A hiánypótló seregszemle 2004-től minden év novemberében várja a műfaj legjobbjait, akik közül az utóbbi években Randy Weston, Lonnie Smith, Ron Carter, Mulgrew Miller és Henry Grimes munkásságáért a "Szeged" emlékplakettet kapta.
Szeged könyvtára, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár jelentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. Olvasói több mint egymillió könyvhöz és folyóirathoz férhetnek hozzá, melyek egy része angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában működő Klebelsberg Könyvtár az ország egyik legnagyobb tudományos könyvtára. A korábbi kari és tanszéki könyvtárak anyagát egyesítő könyvtár minden tudományterület nemzetközi szinten jelentős szakkönyvállományával rendelkezik és közvetlen hozzáférése van külföldi tudományos adatbázisokhoz.
A város több kirakodóvásárnak és fesztiválnak ad otthont. Karácsony tájékán kézműves fesztivált tartanak a Dóm téren, emellett a Széchényi téren vásár fogadja az ajándékok után kutató embereket. A melegebb hónapokon a Liget változatos programoknak ad otthont. Számos koncert, gyereknapok, versenyek helyszínéül szolgál. A bor- és sörfesztivál mellett, a Roosevelt téren (később a Stefánián, a rakparton, illetve a Partfürdőn) rendezett halászléfőző verseny és a Szegedi Ipari Kiállítás tarkítják a programajánlatot. A nyári programokat gyakran színesítik divatbemutatók, melynek helyszínét a Klauzál téren felállított kifutó biztosítja.
A Szegeden található színvonalas evezőspályán, a Maty-éren található Gróf Széchenyi István Nemzetközi Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központban megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998 és 2006 és 2011 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu Világbajnokságot. A termálfürdők, az uszodák, a tiszai szabadstrandok ideális turistacélponttá teszik a várost.
A város egyik legújabb, kulturális szempontból is jelentős intézménye a Szent-Györgyi Albert Agóra. Az intézmény fő célkitűzése a tudomány népszerűsítése, emellett képzőművészeti, táncművészeti, zenei és színművészeti kiállítások és rendezvények is rendszeresen megrendezésre kerülnek itt. Az épület otthont ad szakkörök, művészeti csoportok, és különféle képzések számára, valamint helyet kapott egy gyerekkönyvtár, és itt található meg a Informatika Történeti Múzeum is.

Gazdaság


Szegedi paprika
Hazánk élelmiszeriparának egyik központja. Szegeden és környékén fűszerpaprikát termesztenek és dolgoznak fel. Nemzetközi hírnévre tett szert a szalámigyártás a Pick Szalámigyárnál. Szegeden működik a tejiparral foglalkozó Sole-Mizo Zrt. A környéken (Algyőn) kőolaj- és földgázkitermelés folyik. A rendszerváltás után a város gazdasági szerepe jelentősen visszaesett, sorra szűntek meg nagy múltú üzemei, így például a kábelgyár, a téglagyár, a textilgyár, a kendergyár és a konzervgyár.

A szegedi paprikáról

Szeged élelmiszeriparának egyik ágazata a nagy hagyományokra visszatekintő szegedi fűszerpaprika, mert termesztéséhez hazánkban leginkább a Dél-Magyarország éghajlata, és a Tisza-Maros torkolatvidékének humuszos talaja kedvez. Gazdasági szempontból a paprika az 1890-es években tört az élre Szeged gazdasági életében. A korábban mellékesen termelt fűszerpaprika jelentősége a XIX század közepétől fokozatosan nőtt. Főterményként ültették már a földeken. Gőzmalmok létsültek, termesztő csoportok alakultak, felvásárló cégek jelentek meg és a feldolgozás is sokrétű iparággá alakult. Kialakult a paprikatermelők, kikészítők, malmosok rendje. Ugrásszerűen gyarapodott a Szeged környéki termőterületek száma ezzel párhuzamosan. Az első világháború előtti utolsó békeévben például már - minőségtől függően - 400-800 korona tiszta jövedelmet hozott egy hold paprika. Kialakult a feldolgozás technológiai szabálya is. Rájöttek, hogy a fűszerpaprikának a titka nem csupán a jó minőségű termőföld, hanem a leszedés utáni szárítás folyamata is jelentősen befolyásolja a minőséget, ugyanis a paprikában lévő színt adó kapszantin tartalom a fűszerpaprika beérésétől, és leszedésétől számított hat héten keresztül zajló aszalás során megkétszereződik. A szárítás nyomán e mellett megnövekszik a paprika természetes növényi só tartalma, a különböző szerves enzimek a többféle nemes olaj tartalommal együtt, és nem elhanyagolható benne a sokat emlegetett C-vitamin is, amely együttesen biztosítják a szegedi fűszerpaprika ízét, aromájának erejét, illatát, színét.[27] Az iparág jelentőségét mutatja, hogy 1920-ban az akkori állam gazdasági minisztériuma a paprika minőségének ellenőrzésére bevizsgáló intézetet állított fel. 1934-ben magát a termelést szabályozta rendeletekkel, amikor az ős szegedi paprika termelő földeket, a kalocsaiakkal együtt zárt kertekké nyilvánította. Megszabta termőföld nagyságát, és a rajta termelhető paprika mennyiségét is. Ez rangot adott a szegedi fűszerpaprika termelésnek külföldön és idehaza egyaránt. 1936-ban pedig az értékesítést is szabályozta a kijelölt szövetkezeti felvásárlással. Az őrölt paprika felvásárlását, értékesítését, sőt export értékesítését is erre a rendszerre súlypontozta az állam (Hangya Szövetkezet).[28] 1942-ben felépült az új szegedi paprika feldolgozó üzem, előtte 18 magánkézben lévő paprikamalomban őrölték a termést. Az államosítást követően megalakuló szegedi paprika vállalat volt szinte a kevés szektorok egyike, amelyben meghagyták a maszek. a saját apróbb földeken működő kistermelői ágat a nagy TSZ földek mellett, még a nehéz ötvenes években is, egy szigorú követelményeket ellenőrző, terményt átvevő belső részleggel együtt. A paprika termelés, a szegedi paprika ma is az egyik legismertebb és legkelendőbb termékeket adja a fogyasztók számára, miközben sok-sok munkahelyet, megélhetést biztosít a helyiek és környékbeliek számára. A szegedi édes-nemes, a csípős, és a rózsapaprikák a szegedi különlegességek egyike, a szegedi halászlé, a papucs, halbicska, a szalámi...stb. mellett.

Legnagyobb munkáltatók[29]

200-299 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek
  • Contitech Rubber Industrila Kft.
  • Démász Primavill Kft.
  • Flóratom Mezőgazdasági Kft.
  • Hansa-Kontakt Kereskedelmi Kft.
  • Szegedi Paprikafűszer Kft.
300-499 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek
  • Coop Szeged Kereskedelmi Zrt.
  • EPAM Systems Kft.
  • Feketesas Pharma Kereskedelmi Kft.
  • GDF Suez Energia Zrt.
  • IKV Ingatlankezelő Zrt.
  • Lombard Pénzügyi Zrt.
  • Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági Kft.
  • Szegedi Vízmű Zrt.
  • SZINT Kft.
500-999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek
1000–1999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek
2000–4999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek
5000 fő fölötti létszámot foglalkoztató egység

Munkanélküliség


Munkanélküliségi ráta 2000–2016 között[30]

Oktatás

Felsőoktatási intézmények


Az 1876-ban Szegeden megrendezett Országos Ipari Termény és Állat kiállítás emlékplakettjének rajza

A Szegedi Tudományegyetem központi épülete
  • A Szegedi Tudományegyetem (elődjei: József Attila Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szegedi Élelmiszeripari Főiskola) Magyarország egyik legnagyobb egyeteme. Az egyetem jogelődje az 1581-ben Báthory István által alapított kolozsvári jezsuita kollégium (1872-től Kolozsvári Tudományegyetem[31]), amely Trianont követően, 1921-ben Szegedre költözött. Az egyetemen 30000 hallgató tanul 12 karon és 19 doktori iskolában, mindezt 2150 oktató munkája biztosítja.[32] A sanghaji Jiao Tong Egyetem által készített (Academic Ranking of World Universities – 2011, A világ egyetemeinek tudományos rangsorolása) listán a Szegedi Tudományegyetem holtversenyben az ország legjobb minősítésű egyeteme: a megosztott 301–400. helyezést érte el.
  • A Gál Ferenc Főiskola[33] 1930-ban települt át Temesvárról. 1983-tól világi hallgatókat is képez, 1991 óta pedig fogadja a társintézmények hallgatóit is, és lehetőséget biztosít különböző tárgyakból (főleg társadalom- és neveléstudományi területén) való áthallgatásra.

Gimnáziumok

Szakképző iskolák (szakgimnáziumok, szakközépiskolák)

Általános Iskolák

Turizmus

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 251 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 14. legnépszerűbb települése.[34]

Látnivalók


A legfontosabb látnivalókat feltüntető, útba igazító tábla a Széchenyi téren
A fájlhoz képjegyzet tartozik
A Dóm tér, a Szabadtéri Játékok színhelye

Szegedi különlegességek

Szeged történelmében is kialakultak jellegzetes, Szegedhez köthető egyedi sajátosságok, amelyek kapcsán megismerte az akkori világ messze földön Szegedet, és a szegedieket, már az újságok, híradások, sőt a televíziózást megelőző századokban is. Legkorábban a sószállítások révén bírt jelentőséggel a város, ami a 14-15. századtól fogva királyi rendelettel vám és adómentességet élvezett.[36] Mátyás király pedig országos vásár megrendezésére adott engedélyt a város számára, amely az akkori kereskedelem egyik fő központjává tette Szegedet.[37] Mindezek miatt a város jelentősége folyamatosan növekedett az évszázadok során. Eleinte lóvásárai, majd a halbő Tisza folyó révén a halkereskedelme is nevezetessé tette a várost. Idővel élénk szárított hal, dohány és gabonakereskedelme révén vált messzi vidékek kereskedői számára áhított piaci hellyé. Ipari fejlődését jól mutatja, hogy 1870-ben az összeírások idején 4767 iparos működött a városban. Halászok, malomiparosok, faragók, hajókészítők, fűrészelő- és zsindelyvágó iparosok, talicskakészítők, szappanfőzők, cserépégetők… stb. Egyes iparágak mesterei révén néhány termék igazi szegedi különlegességnek számított. A mai korban már ezek a hagyományok kezdenek elhalványulni, holott sokáig ezek révén volt ismert az utolsó száz esztendőben Szeged.

Szegedi papucs

A házi kisipar egyik jellegzetessége volt hosszú évszázadokon keresztül a piros pillangós, kopogós sarkú női papucs, vagy ahogy sokan hívták akkoriban a „szögedi papucs”,[38] amely hosszú időn át a szegedi népviselet egyik fontos kelléke volt. Hagyomány szerint apáról fiúra szálló módon papucskészítő családok állították elő a terméket megannyi motívummal és díszítéssel, de azonos szerkezettel, tartós nagy igénybevételnek is ellenálló módon.[39] Az 1930-as évektől fogva elinduló turizmus ismét a termék felé fordította a figyelmet, és a már-már kihalóban lévő iparág időszakos felvirágzásához vezetett, amely inkább a díszes szuvenír készítését preferálta, a korábbi használatára irányuló minőségi elvárások háttérbe szorulásával. A helyi jellegzetes népviselet sok évszázados hagyományait mind kevesebben őrzik. Ebben a várost és iparosait egykor híressé tevő házi kisipari ágazatban egyre kevesebb mesterember működött; egyik utolsó képviselőjük, Rátkai Márton népi iparművész 2011-ben hunyt el. A szegedi papucsot felvették a Csongrád Megyei Értéktárba, és mozgalom indult annak érdekében, hogy hivatalosan is hungarikumnak nyilvánítsák[40].

A szegedi bicska, halbicska

Sok-sok esztendővel a svájci bicskák elterjedése előtt, Szeged már messze földön ismert volt bicskájáról. Tudni való, hogy hazánkban kétféle bicskatípus terjedt el. Az a fajta amelyiknek pengéje a nyelének hasítékába hajtható, s amelyik pengét nem feszít rugó, az a ún. bugylibicska, vagy más szóval kusztora. Ennek Gyöngyösön, Rimaszombatban támadtak főbb gyártó mesterei, még a 17. század idején. A bicskák másik fajtáját a rugós zárszerkezetű bicskák alkotják, ahol a rugó a véletlen becsukódás ellen szolgált. Ez utóbbi igen nagy népszerűségnek örvendett már a 18. században is. Szeged városában működött ilyesmiket gyártó késes a legtöbb, és működésük során a lakatos- és puskaműves céhekkel közösen alkottak közös érdekképviseletet. A szegedi késesesek, és bicskagyártók 1835. február 10-én kaptak önálló céhalkotási engedélyt Ferenc császártól. Olyan híres késesek neve szerepelt az önálló szegedi céhalkotás alapító okiratán, mint Pulmon György, Jaksics József, Sziráki Mátyás, Steinek Péter, Müller János, Pauer Pál, Pulmon István, Steinek Alajos, Gartner Venczel, Náder Ignác.[41] A leghíresebb talán a szegedi késesek közül Sziráky uram volt és a remek furmánya, az összecsukható, rugós szerkezetű zsebbe tehető halbicska (vagy szirákibicska), amely az 1860-1870-es években már keresett terméke volt a városnak. A késes műhelyt 1825 táján Sziráky Mátyás nyitotta meg, majd fia, Sziráky József (1832-1899) tette híressé, ő vitte tovább sikeresen a mesterséget. Egy napon tökélyre fejlesztette az összecsukható, az ugyan nem teljesen az ergonómiájáról híres, de halat formázó bicskát, amely Szeged iránti tiszteletből készült, a városra leginkább jellemző étekféleség alakját felidézve. A Sziráky féle halbicska bekerült az ország legnevezetesebb kézműipari remekei közé, s beválasztották, hogy nagy nemzetközi kiállításokon képviselje hazánkat. Tette ezt sikerrel, hiszen mind a párizsi, mind a brüsszeli világkiállításokon jól szerepelt, a mester különdíjat kapott érte, s nagy nemzetközi figyelem központjába került nemcsak a terméke, és a város, hanem általa hazánk is. Mikszáth novellája szerint képviselete volt Párizsban, Londonban, Amszterdamban és New Yorkban egyaránt. (Mikszáth: Milyen a magyar iparos, 1882.) Ekkortól mondható, hogy a bicska Szeged egyik világhírű terméke lett. Ez előtt, s ezzel párhuzamosan persze sok más szegedi késes család is elkészítette a maga bicskáját a nagy keresletre való tekintettel. Ismert volt az a hosszú, keskeny, finom nyelű náderbicska, amely Náder Ignác szegedi mester készítette bicskatípus, amelynek pengéje széles, de röviden lecsapott volt. De kedvelt volt még a juhászbicska is, amely a Náder-típusú bicska egyik fejlesztése volt, amelynek nyélvégében egy ún. „kacorpengét” is elhelyeztek. Ezt a pengét a juhászok a juhok körmölésénél használták. Volt idő amikor a szegedi bicska afféle státuszszimbólum volt a magyar ember számára, készült olcsóbb fémborítású, illetve simára csiszolt nemes faborítással, és drágább gyöngyház berakásos változatban. Az első világháború kapcsán azután a meginduló nagyarányú ipari változásoknak köszönhetően a bicskagyártás alapanyagait is a gyári előállítás termékévé egyszerűsítette a gazdaságosság, holott hagyományszerűen, az alkatrészek előállítása, és maga az összeállítás is a házi kisipar remeke volt hosszú időn át, sok családnak nyújtva ezzel biztos megélhetést akkoriban. A híres szegedi bicskáknak volt irodalmi vonatkozása is. Emlegetik több Mikszáth novellában (aki szegedi újságíró is volt egykor), „szerepelt” Móricz Zsigmond regényében, a Légy jó, mindhalálig! címűben, és a Rózsa Sándorról készült kisregényében egyaránt, de Tömörkény István több novellájának is mellékszereplője, sőt külön írást szentel az író e nemes bicska történetének. S a híres szegedi csillagos bicska szerepelt Harsányi Zsolt Az üstökös című regényében is… stb.
Ma is találni szuvenírként gyártott halas-bicskákat, vagy más hasonló szegedi bicskákat, igaz a régi drágább gyöngyháznyél helyett, inkább „gyöngyház hatású celluloid” (műanyag) emlékeztet a régi idők, magas minőségi elvárással, és szakmai igényességgel készített szegedi bicskáira, amelyet több generáció használt, és büszkén örököltek meg nagyapáktól, édesapáktól.

Szegedi halászok – a szegedi halászlé

Hosszú évszázadokon keresztül biztosított a Tisza bőséges megélhetést a város folyóvízi halászcsaládjai számára, akik tapasztalataikat hagyományszerűen örökítették apáról fiúra a halászat mesterségének mára már elsorvadó félben lévő tudományát. A halászhajókat, csónakokat többnyire maguk készítették, vagy speciális mesteremberekkel, amely hajók és csónakok jobb esetben ma leginkább a néprajzi múzeumok raktáraiban várnak felújításra, többségük elporladt és a múló századok homályába vész kinézetük, alakjuk, használatuk fortélyaival együtt. A tiszai halászat területeit már a 19. században, hagyományszerűen felosztották szakaszokra és bérlő vállalkozóknak adta ki a város a halászati jogok megfizetése mellett. Maguk a halászok mindig is szegény emberek révén többnyire részesedésre dolgoztak és a bérlő vállalkozóknak adták le jussukat.[42] A szegedi halászok egészen Szolnokig dolgoztak XVIII-XIX. században is már és igen ritka nagy fogások, mázsás harcsák is fűződtek nevükhöz. Legendás hírű volt Antalffy György halászmester, régi halászcsalád sarja az 1930-as évek derekán például. Kialakultak hagyományosan nagy-hírű halász családok, akik rokonaikkal egy-egy Tisza-közeli parton halászcsárdát is üzemeltettek, s a terméküket frissen felhasználva messze földön híres ételeket készítettek, amiért érdemes volt akár órákat is szekerezni egykor.[43] A szegedi, kissé csípős halászlé hagyomány szerint bográcsban készült, legalább négyféle folyami hal felhasználásával (többnyire ponty, harcsa, kecsege és csuka). Alapvetően 1876-ban jelent meg először nyomtatásban Szegeden a recept Dolecskó Terézia, asszonynevén Zsalasovits Józsefné (1821 – 1883. szeptember 30.), azaz Rézi néni szakácskönyvében, de tudni lehet hogy hagyományszerűen sok-sok esztendővel már korábban az egyes szegedi halászcsaládok más és más részletében tökéletesítették a szegedi halászlé elkészítésének módozatait, sokáig ezek a „titkos” finomítások tették érdekessé a hallé élvezetét azok számára, akik inkább csak az evés tudományára helyezték a hangsúlyt.

A szegedi tarhonya

A szegedi gasztronómia különlegességéhez tartozott sokáig, a gyomrukat is szeretők körében. Ez persze nem azonos gyerekkorunkban a menzákon megszokott tésztagyári „söréttel”, hiszen az eredeti szegedi tarhonya házilag készített e tájegységre jellemző száraztésztafajta volt, amely barnapirosra pörkölt tarhonya nélkül finom marha, vagy birkapaprikás nem volt elképzelhető egykor. A paprikáshoz illő tarhonya, a levesbe való csigatészta, a lebbencsbe való metélt tészta, mind a régi hagyományos magyar, és szegedi tájegységre jellemző étek fontos alkotóeleme volt. Ma már a tésztagyárak ontják, a szabvány szerint gyártott hasonló termékeket, de aki egyszer is megízlelte az eredetit még, az mindig azt az ízt, és állagot keresi, amit Szegeden olyan remekül készítettek egykor, és készítenek ma is.

A szegedi háziszappan

A szappanfőzés nagy hagyományokkal bíró gazdasági tevékenysége volt Szegednek. Szappangyártás számára kedvező adottság állt rendelkezésére, a város körül elterülő nagyobb kiterjedésű sziksós földterületek nagysága révén, mert a mosószerek egyik fő alkotóeleme sok évszázadon keresztül maga a sziksó volt. Egykor csak a háziipar állított elő szappanokat, mosószappanokat, amelyek keresett árucikkek közé tartozott. Az ipari szappangyártás, fokozatosan kiszorította a kisiparosokat erről a piacról is, és idővel csak a mosószappan gyártása volt egyes családi vállalkozások kiegészítő jövedelme, a kézműipar ezen ága lassan elsorvadt, holott évszázadokon át sokaknak biztosított megélhetést ez a szegedi különlegesség is.[44]

A szőregi rózsa

A különlegességek sorában tartozik, és egyes vélemények szerint a török hódoltság korától fogva jelen van a városban és környékén, mások szerint csak 1892-ben került az első termesztésre szánt rózsatő erre a vidékre.[45] A Maros-szög, Szeged, ezen belül is Szőreg városrész környéke különösen kedvező talaj és éghajlati adottságokkal rendelkezik a virágok királynője, a rózsák termesztése terén. Több száz holdas rózsakertészetek működnek, és nagy szakértelemmel rózsatermesztő családok, virágkertészek nevelik, gondozzák lassan több mint évszázados hagyomány szerint az e tájon meghonosodott rózsafajtákat, egyes helyeken több mint 200 fajtát is megkülönböztetve. Talán a rózsatermesztés az egyetlen olyan mezőgazdasági ágazat, amelyet nem vert szét a téeszesítés, és annak későbbi megszűnéséből származó gazdasági hullámzás. 1967-ben alakította meg 34 helyi rózsatermesztő a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ magánszövetkezet, amely ma is töretlenül segíti a talaj előkészítés, fajtabiztosítás, piackutatás, közös értékesítési platformok kialakításával az együttes működés gazdaságosságát. Ma Szeged - Szőreg és környéke biztosítja az ország rózsatő-termesztésének közel 98%-át, amelynek 90%-a külföldi értékesítést nyer, exportra megy. Évente kiállítások és szakmai találkozók nemesítik ezt az illatozó szépségű ágazatot. 2016-ban éppen a XVIII. Szőregi Rózsaünnep megrendezésére kerül sor.

Sport

Szeged a dél-alföldi régió sportcentruma.
Lékó Péter a világ legjobb sakkozói közé tartozik. A 2010-ben elhunyt Savanya Norbert tízszeres búvárúszó világbajnok. A Pick Szeged kézilabdacsapata számos jelentős eredménnyel lepte meg már a szurkolókat, közöttük van a 2006/2007-es magyar bajnoki cím.
2008-ban LEN kupát nyert a Szeged-Beton Vízilabda Egyesület.
Szegeden nagy múltja van a kajak- és kenusportnak. A város melletti színvonalas evezőspályán, a Maty-éren található Gróf Széchenyi István Nemzetközi Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központban megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998, 2006 és 2011 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu világbajnokságot.
Szegedi Tudományegyetem Vívóklub (SZTEV)
2003 óta minden évben kiosztják a Szeged Sportolója és a Szeged Sportjáért díjakat. Nemcsak hogy nagy múltra tekint vissza, de sok stílus irányzatot képviselő, jelentős mennyiségű küzdősport, illetve harcművészeti klubja is van Szegednek, ami komoly tömeget mozgat meg hétről-hétre.
Szeged élvonalbeli labdarúgócsapatai közé tartozott a Szegedi AK, Szegedi VSE, a Szegedi EAC, a Szegedi Honvéd SE és a Szeged LC. Manapság a város csapata a Szeged 2011.

Pszichológus: Na, ott tanultam pszichológiát. A pszichológiát hagyományosan egy Wundt nevű kutatóhoz kötjük, de az átlag embernek mégis inkább Freud jut eszébe, aki...

Sigmund Freud (Freiberg (ma Příbor), akkor Osztrák Birodalom, ma Csehország, 1856. május 6.London, 1939. szeptember 23.) zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója.

Freud szülőháza Příborban
Sigmund Freud 1856. május 6-án született a morvaországi Freibergben (ma Příbor, Csehország), Jakob Freud textilkereskedő gyermekeként. Jakob Freud éles eszű és jó humorú kereskedő volt, és szigorú apa. Első házasságából ekkor már két felnőtt fia volt, második házasság (Rebecca) gyermektelen volt, a harmadik házasságából Sigmundon kívül hat további gyermek született. Sigmund anyja, Amalia életvidám teremtés volt, férjénél húsz évvel fiatalabb.
Sigmund hároméves volt, mikor 1859-ben a Freud család Lipcsébe költözött, majd egyéves lipcsei tartózkodás után tovább vándorolt, és Bécsben, az akkori Európa egyik legjelentősebb tudományos és kulturális centrumában talált magának végleges lakóhelyet. Az egyre szűkösebb anyagi körülmények közé kerülő szülők mindent elkövettek, hogy Sigmund megfelelő iskolába járhasson és az őt érdeklő könyvekhez hozzájuthasson, ugyanis Freud ragyogó intellektusa és szerteágazó érdeklődése már ekkor megmutatkozott. Ebben a korban a zsidók karrierlehetőségei meglehetősen szűkösek voltak, és Freud a Bécsi Egyetem orvosi karára nyert felvételt. Orvostanhallgatóként érdeklődése elsősorban az élettan felé fordult, de filozófiai kurzusokat is hallgatott. Az egzisztenciális és asszimilációs szempontok mellett Freud pályaválasztásában szerepe volt romantikus természetfilozófiai érdeklődésének is, amelyet Goethének A természetről szóló esszéje ébresztett fel benne.
A fiziológia, mint az élő szervezeten belül lezajló fizikai és kémiai folyamatok egzakt tanulmányozása ekkoriban rohamosan fejlődő tudományág volt, és a bécsi egyetemen olyan neves tudósok képviselték, mint Ernst Brücke, aki már hallgatóként famulusául fogadta az ifjú Freudot. Brücke élettani laboratóriumában az ifjú kutató alsóbbrendű állatok (halak és rákok) idegsejtjeinek szerkezetét tanulmányozta, és ezt a kutatómunkát az orvosi diploma megszerzése után is folytatta egy darabig, apróbb felfedezéseket is téve. 1882-ben azonban úgy döntött, hogy a tudományos kutatói pálya helyett inkább gyakorló orvos lesz. Így került a híres bécsi közkórházba, az Allgemeines Krankenhausba, annak csaknem valamennyi részlegét körbejárva. A leghosszabb időt azonban a kórház idegosztályán, korának kiemelkedő neurológusa, Theodor Meynert mellett töltötte. 1885-ben Freud egyetemi magántanári címet kapott, majd elnyert egy párizsi ösztöndíjat.
Párizsban találkozott a kor híres pszichiáterével, Jean-Martin Charcot-val, aki hipnózis segítségével gyógyított hisztériás betegeket. A hipnózis tanulmányozása segítette hozzá Freudot korszakalkotó tudományos elméletének, a pszichoanalízisnek a kifejlesztéséhez.

Freud egykori lakhelye Bécsben, a Berggasse 19. alatt ma múzeum
Párizsból való visszatérése után, 1886-ban Freud magánorvosi rendelőt nyitott Bécsben. A magántanári cím feljogosította ugyan arra, hogy az egyetemen előadásokat tarthasson – de nem jelentett fizetett állást. Freud – kutatói ambíciói ellenére – egzisztenciális megfontolások miatt inkább a magánpraxist választotta, így 1886-ban végül feleségül vehette a jómódú családból származó Martha Bernayst, akivel már hosszú évek óta jegyben járt. Freudot azonban nem elégítette ki a pusztán pénzkereseti célokat szolgáló orvosi praxis. Tudományos ambícióit a későbbiekben e tevékenység keretében igyekezett megvalósítani.
Barátjával, Josef Breuerrel együtt neurotikus betegekre specializálódva 1895-ben publikálták a Tanulmányok a hisztériáról című kötetet, melyben bemutatták többek között egyik páciensük, Anna O. (eredeti nevén Bertha Pappenheim) gyógyításával kapcsolatos tapasztalataikat. Maga Freud azt állította, hogy a pszichoanalízis módszerének felfedezése Breuer érdeme.[1] Ezek után rendkívül termékeny időszak következett Freud életében, számos könyv, előadás jelezte elméletalkotói előrehaladásának állomásait. Az évek során egyre több pszichés jelenséget térképezett fel.
Az 1900-as Álomfejtésben kifejti nézeteit arról, hogy az álomképek tudattalan tartalmakat szimbolizálnak, és ezek értelmezése révén feltárhatóvá válik a személyiséget mozgató tudattalan dinamika. 1901-es keltezésű A mindennapi élet pszichopatológiája. Az 1912-es Totem és tabuban a vallások eredetéről értekezett.
Freud könyvei és előadásai hírnevet szereztek neki – de nagyon sok ellenséget is, különösen orvos kollégái köréből. Ugyanakkor maga köré vonzott számos kitűnő tanítványt is, akik a későbbiekben kiegészítették, módosították, vagy továbbgondolták teóriáját. Híresebb tanítványai: Carl Gustav Jung, Wilhelm Reich, Erich Fromm, Alfred Adler, Erik H. Erikson, Victor Tausk, Heinz Hartmann, Viktor Frankl, Anna Freud (Freud lánya) és a magyar Ferenczi Sándor.
Sajnálatos módon Freud nehezen viselte, ha tanítványai egy jottányit is eltértek az ő nézeteitől (noha ezáltal jelentékenyen hozzájárultak a pszichoanalízis fejlődéséhez és gyakorlati alkalmazásához). Emiatt kényszerült szakításra legtehetségesebb tanítványával és közeli barátjával, Junggal is, aki később önálló analitikus irányzatot alapított.
Freud nyolc évtizeden át, majdnem egészen a második világháború kezdetéig élt Bécsben, amikor 1938-ban, Ausztria német megszállása után külföldi barátainak sikerült elérniük, hogy a náci hatóságok az idős és súlyos beteg Freudot és szűkebb családját kiengedjék Bécsből. A család Londonba emigrált. Freud ekkor már húsz éve szenvedett állkapocsrákban, számtalan műtéten és rendkívül sok szenvedésen és fájdalmon volt túl. Egy évre rá, 1939. szeptember 23-án Londonban halt meg a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója.
Freud neve szorosan összefonódott Béccsel. Az ide látogató turista ma megtekintheti a Freud-múzeumot a Berggasse 19-ben, Freud egykori lakóhelyén, utána elsétálhat a közeli Freud-parkba, és megnézheti Freud mellszobrát is. Az euró bevezetéséig az ötven schillinges bankjegyen is Freud portréja volt látható.
Kétségtelen, hogy Freud roppant eredeti gondolkodású, rendkívüli kreativitással rendelkező férfiú volt, aki egymástól látszólag igen távol eső problémákat és jelenségeket tudott összekapcsolni. Különös képességgel rendelkezett ahhoz, hogy az általa megfigyelt, elszigetelt és látszólag jelentés nélküli tünetek mögött az egész embert lássa, nagy empátiával átérezze szenvedéseit és konfliktusait, a tüneteket pedig nem csupán a személy élettörténetének, hanem a tágabb szociális és kulturális összefüggések kontextusában értelmezze. Freud ebben az értelemben ismeretlen területeket felfedező és meghódító kalandor volt. „Egyáltalán nem vagyok a tudomány embere, nem vagyok sem megfigyelő, sem kísérletező, és nem is vagyok gondolkodó. Alkatom szerint nem vagyok más, mint egy konkvisztádor, vagy, ha le akarja fordítani a szót, kalandor, az ilyen embernek minden kíváncsiságával, merészségével, makacs kitartásával” – írta magáról egyik levelében.[2][3][4]

Módszere

A pszichoanalitikus iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek – különösen a szexuális és agresszív jellegűek – neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor a neurózisok kezelhetőek a tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozásával. Erre irányuló módszerét nevezte el pszichoanalízisnek. Kezdetben Freud – kollégája, Breuer nyomán – hipnózissal dolgozott. Később úgy látta, hogy nem mindenki hipnotizálható, s hogy hipnózissal nehéz tartós eredményeket elérni. Zavarta az is, hogy a paciensek nem emlékeznek élményeikre. Felfedezte, hogy az elfojtott, tudattalanná vált emlékek szabad asszociáció révén is felszínre hozhatóak. Ebben alapvető jelentőséget tulajdonított az álomfejtésnek, ezt nevezte a tudattalanhoz vezető „via regia”-nak, királyi útnak. Hasonlóképp jelentést tudott tulajdonítani az elvétéseknek, s a terápiában fel tudta használni azokat.

Freud nézetei

  1. Freud az ún. topográfiai modellben szemléltette a lélekről alkotott elgondolásait. A tudatos, a tudatelőttes és a tudattalan hármasságát különítette el. Strukturális modelljében háromféle énről beszél: ezek az Id (Ösztön-én), Ego (Én) és Superego (Felettes-én). Mindegyik az Idből alakul ki a gyermeki fejlődés folyamán és különböző funkciókat töltenek be .Ezek a fogalmak alkotják a represszióval, cenzúrával, szublimációval és a szexualitás hipotézisével együtt a Freudi-emberkép kereteit.
  2. Az Én a józan állapot és a hatékony tevékenységek központja. A Felettesén az erkölcsi előírások és a szülői ideál (később énideál) forrása, idealisztikus elveket képvisel. Az Ösztön-én a szenvedélyek, vágyak forrása, hedonisztikus elvek vezérlik, nem tud késleltetni. Az Én a Felettes-ént és az Ösztön-ént köti össze, és igyekszik ezek a feszültségi különbségeit harmóniába hozni a realitáselv alapján.
  3. Amikor az Ösztön-én túl nagy harcban áll a Felettes-énnel, akkor az Én úgy igyekszik kezelni az Ösztön-ént, úgy, hogy a tartalmát a lélek tudatalatti részébe nyomja. Ezt a represszív (elnyomó, elfojtó) folyamatot nevezik cenzúrának.
  4. Az elfojtott tartalmak rejtett módszerekkel hatnak ránk. A kreativitás forrása mindenhol az elfojtott érzelmek szublimációjával (nemesítésével, finomításával) magyarázható. A neurózis (idegesség), akkor jelentkezik, amikor a repressziós-szublimációs csatorna valami miatt nem működik kellőképpen. A neurózis oka szexualitás természetű. Ebben az esetben a normális állapotba való visszahozás pszichoanalízissel oldható meg. A pszichoanalízis a Tudattalan kikérdezése, amelyik addig vezet, hogy az analitikus az emlékek felhasználásával és az álomfejtéssel megérti a problémás tartalmat, amelyik kiváltotta a blokádot (akadályt).
  5. Leginkább azok a vágyak, érzelmek vannak elfojtva, melyek a vérfertőzéssel kapcsolatosak. Ilyen az Ödipusz-komplexus (a fiú anya iránti vágya) és az Elektra-komplexus (a lány apa iránti vágya).
  6. A vallásgyakorlat a megoldás arra, hogy elkerüljük az individuál (egyén) neurózisát. A vallás által a felnőttek saját infantilitásukat (gyermekiességüket) egy egész életre meghosszabbítják. Valamilyen illúzióba való kapaszkodással el lehet kerülni az egyéni neurózist.
  7. Az érettség az illúzióink minden gondjának és gondatlanságának lecserélésével történik. Ez a folyamat a realitás és az elégedettség (paradigmája a szexuális élvezet), mint életcélok elérésével történik.
  8. Az Erosz (az élvezet, mint életösztön) megfigyelésével Freud szembeállította a Tanatoszt (a halálösztön). Freud az emberi történelmet eme két principium (alapelv) folyamatos harcának eredményeként fogja fel.
  9. Pszichoszexuális fejlődési szakaszok: Freud szerint az élet első öt éve meghatározó a személyiség kialakulása szempontjából. Később már stabilabb a személyiségstruktúra és jobban ellenáll az őt érő hatásoknak. Kisiskolás kor: latencia szakasz: az energiák az új készségek elsajátítására irányulnak. Serdülőkor: genitális szakasz.
Freud azt mondja: „Vágyom, tehát vagyok.” Az Ember ösztön és normák között áll, a vágyak értelmezésének sorozatával áll szemben, a vágy pedig egy olyan megfoghatatlan erő, ami a tudattalanból fakad. Az elfojtás alapvető értelmezési tevékenységünk, az elfojtásban folyamatosan formálódik a pszichénk, ez a dinamika, feszültség teszi az embereket dinamikussá. A traumák, a lelki zavarok az elfojtás miatt alakulnak ki, mert a felettes én túl erős, nem jut hozzá a tudatalatti energiához, és a dinamika elakad. Ekkor terápiához kell folyamodni.

Viták munkásságáról


Sigmund Freud 1931. március 8-án, Semmeringben (a kép bal szélén áll, a fotón lévő másik két személy ismeretlen)
Freud munkássága a 20. század eleji Bécsben meglehetősen vitatott volt, és ezek a viták teljesen napjainkban sem csitultak el.
Tanítványa, Viktor Frankl kiemeli, hogy Freud számára mind a vallásos hit, mind a filozófia nem más, mint a neurózis egyfajta teoretizálása, teologizálása. Számára az élet értelmére irányuló kérdések már eleve a betegség jelei. (Sigmund Freud Briefe 1873-1939) Frankl ezzel szemben azt állítja, hogy ez a szemlélet nem ad választ a beteg valódi kérdéseire, amikor az az értelmet, célt keresi az életben.[5]
Szintén Frankl idézi Gordon W. Allportot, aki szerint elavult Freudnak az a szemlélete, amely a motivációk értelmezésénél pusztán az ösztön-én szempontjára korlátozódik, mert így nem tartja hitelesnek azokat az értékeket, amelyekre irányulva a beteg él. Ez azt jelenti, hogy elveszi a személy azon jogát, hogy higgyenek neki.
Mindezek ellenére nem csak a pszichológia egyik nagy újítójának tartják, de a nyugati gondolkodásra egyik legnagyobb hatással levő alaknak is. Munkásságának eredményei gyakran kerülnek az irodalom és a filozófiai viták fókuszába, vitatva a tudományos és orvosi értéküket. Hatással volt ezen kívül még a szociológiára, antropológiára, politikatudományra, történelemre, irodalomra, művészettörténetre és kritikára.

Hatása a kultúrában

Freud, tudománytörténeti hatásán túlmenően, meghatározó jelentőségű a huszadik századi nyugati ember önmagáról alkotott képének megalkotásában is. Mindennapjainkból hozzá köthető a tudatalatti jelentőségének, illetve a kora gyermekkori nevelés befolyásának felismerése, részben a gyermekkor kultusza is. Sokáig csak szűk rajongói rétege volt, a dekadencia táplálkozott belőle. Az első világháború után népszerűvé válik, ekkor már szélesebb körben terjed el, a fejlett országok mindegyike átvette a pszichoanalízis eredményeit. A második világháború után a hétköznapi életbe is beépülnek a gondolatai, az '50-es-'60-as években már tömegfilmek alapja is lett, ld. Alfred Hitchcock Psycho című filmjét. A hetvenes években Freud művei komoly inspirációt jelentettek a humántudományban az ún. posztstrukturalista gondolkodás számára, amelyek fontos képviselői többek között Jacques Derrida, Michel Foucault, Jean-Francois Lyotard.

Lázadó: ELÉG! A DANTUINON VANNAK! A DANTUINON!
Pszichológus: Ugyan, kérem, ne szakítson félbe, én is végighallgatom Önt! Még rá se tértem a lényegre! Ez a fiatalember önmbegvalósítási problémákkal jött hozzám. Ahhoz, hogy megértse, mi ez, először beszélnünk kell az egzisztencializmusról...
Lázadó: OTT HAGYTÁK A DANTUINT! MÁR A YAVIN 4-EN VANNAK, ÉS MEGVAN A TERVÜK A HALÁLCSILLAG ELLEN!
Thrawn: Elnézését kérem, félreértés történt. Valójában egy tevét keresünk. Elintézzük a papírmunkát, és már szabad is. Addig itt hagyom a hölggyel.
Lázadó: TEVE VAGYOK! TEVE VAGYOK!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése