2023. április 1., szombat

Elveszik a munkát

Az elmúlt pár hétben számos beszélgetés tárgya volt, hogy az új chatprogramok mekkora veszélyt jelenthetnek az emberiségre. Nem lehetetlen, hogy öntudatra ébrednek, és elhatározzák, hogy leszámolnak velünk. Ennél a forgatókönyvnél is reálisabb, hogy precízebben tudnak elvégezni szakmai feladatokat az embereknél. Eredetileg az volt az aggodalom, hogy majd vezetik a buszt a sofőr helyett, meg kiszámolják a várható tőzsdei eseményeket; ám most, hogy bemutatkozott a Chat GPT, talán a pszichológus társadalom is félhet, hogy nem a gépek fogják a banánt szüretelni a jövőben, hanem ő.


Történt egyszer, hogy a sehogy sem tudtuk elkerülni a munkahelyen Peti kollégával, hogy beüljünk egy esélyegyenlőségi konferenciára az EELISA szervezésében. Ez egy EU-s projekt, ami törekszik serkenteni a tagországok felsőoktatási intézményeinek az esélyegyenlőségi tevékenységét és tudatosságát. Van itt nemi egyenlőség, hátrányos helyzet, sztereotípiák, fogyatékosság, ilyenek.
Mi a fogyatékkal élő hallgatók megsegítéséről készültünk egy előadással, ami egy órásról fokozatosan zsugorodott 20 percessé. Ebben bemutattuk a magyar törvényi kereteket, valamint azokat a megoldásokat és szolgáltatásokat, amelyekkel segítjük az érintett BME-s hallgatókat.

Illetve bemutattuk volna.

Mivel az egész EU-ból voltak résztvevők, sikerült szépen elpofázni az időt, úgyhogy a mi előadásunkra alig maradt valami idő. Ez különösen idegesítő volt annak tudatában, hogy mi tényleg készültünk konkrétumokkal, míg a többi előadáson az esélyegyenlőségi szakemberek az esélyegyenlőség fontosságáról győzködték a többi esélyegyenlőségi szakembert.

Nagy mérgesen le is vontuk a konklúziót, hogy az európai esélyegyenlőségi törekvéseket betanított csimpánzok is képesek lennének vezetni, csak tudják kombinálni az "inkluzív", "befogadó", "érzékeny", "diverzitás" és "progresszív" kifejezéseket. 

Végül megkaptuk a csimpánzokat, bár nem abban a formában, mint eredetileg gondoltuk.
Amikor Bence haverom egy sörözés alatt megmutatta nekem a Chat GPT programot, rögtön felismertem, hogy ez a cucc bármelyik EELISA-előadást meg tudta volna tartani.

A mesterséges intelligencia és automatizálás munkaerőpiacra gyakorolt hatása már akkor is fontos kérdés volt, amikor én jártam egyetemre. Nekünk akkor azt mondták, hogy a humán szakosoknak annyira nem kell tartania, mert a humán készségekre alapuló feladat az emberi érzékenység és kifinomultság olyan szintjét igényli, amit egy gép nem képes lekövetni.
Ez lehet, hogy igaz.
Viszont csak abban az esetben, ha a humán szakokra épülő munkák gyakorlása során valóban oly mélyen merítünk abban az amúgy gyengén definiált készséghalmazból, ami egyedi, és ami az embert emberré teszi. Ha inkább olcsó közhelyekkel akarjuk megoldani a munkát, azt bizony egy mesterséges intelligencia is meg tudja csinálni, esetleg még jobban és olcsóbban is.

Lehet vajon annyira felhígítani mondjuk a pszichoterápiát, hogy teljesen reális döntés lesz ezt is gépesíteni, mondván, hogy a kliens nem kap gyengébb színvonalú szolgáltatást, mint amit egy embertől kapna?

Ennek kiderítéséhez egy játékra invitálnálak benneteket!

Az alább idézett szövegek közül van, ami pszichológustól származik, és van, ami géptől. Vajon ki tudjátok találni, hogy melyik-melyik?

Első szöveg: a humor pszichológiája
"Miért nevetsz egy jó viccen? Mert a humor pszichológiája szerint az agyad úgy értelmezi, hogy valami váratlant tapasztaltál, de az biztonságos és nem jelent fenyegetést. Úgyhogy ha valaki viccesen rázza a fejét, az nem azt jelenti, hogy az agya táncolni kezdett, csak éppen elszabadultak az önkontroll szálai. Ezért is jó a humor: meglepő, de mégis biztonságos. És az is jó, ha ez a rövid szöveg legalább egy mosolyt csalt az arcodra!

Viccek számos típusa létezik, azonban itt összegyűjtöttem néhány gyakori kategóriát:
  • Szójátékok és szóviccek: Viccek, amelyek azon alapulnak, hogy a szavakat különböző értelemben lehet értelmezni.
  • Családi viccek: Viccek, amelyek a családtagokra és a családi életre vonatkoznak.
  • Kulturális viccek: Viccek, amelyek a különböző kultúrák és etnikumok sztereotípiáira épülnek.
  • Önirónia: Viccek, amelyekben az ember saját magát vagy a saját cselekedeteit viccesen bemutatja.
  • Történeti viccek: Viccek, amelyek az idők és a történelem eseményeire utalnak.
  • Fekete humor: Viccek, amelyek gyakran meglehetősen sötét és provokatívak, és az érzékeny témákra utalnak, mint például a halál vagy a betegségek.
  • Párkapcsolati viccek: Viccek, amelyek az emberek kapcsolataira és a nemi szerepekre vonatkoznak.
Ez csak néhány példa a viccek típusaira, azonban fontos megjegyezni, hogy a viccek általában azzal a céllal születnek, hogy szórakoztassanak és nevettessenek."
Második szöveg: a humor pszichológiája
"Szívből kacagni másokkal, hogy a könnyünk is kicsordul: sokak szerint ez az egyik legjobb dolog a világon. A humor valóban rendkívüli módon képes oldani a feszültséget. Óriási erő rejlik abban, ha valaki időnként őszintén képes nevetni a gyarlóságain és az élet mérhetetlen abszurditásán. 

Ám a humor, ami gyakran felemel és másokkal összeköt, könnyen az agresszió eszközévé válhat: egy-egy poénosnak szánt megjegyzéssel megsérthetünk másokat és önmagunkat is értéktelenebbnek állíthatjuk be. A humor a legtöbb pszichológiai jelenséghez hasonlóan összetett dolog, ami több dimenzióból áll.

A kérdés tehát nem az, hogy van-e humorérzéked, vagy egyáltalán nincs. Sokkal inkább az, hogy hol helyezkedsz el a különböző humor típusokban, mi a funkciója az életedben a viccelődésnek, és hogy másoktól milyen típusú poénokat tűrsz el. Olvass tovább és mindez kiderül.

1. Affiliatív humor: a másokkal való összekapcsolódás eszköze

Az ún. affiliatív humor az a viccelődés, ami társas szükségleteket elégít ki. A mindennapi élet eseményein való közös nevetés célja, hogy összehozza az embereket és vidámságot teremtsen munkatársak, barátok, családtagok között.

Olyan jóindulatú poénokról van szó, amik szórakoztatnak minket, oldják a feszültséget, vagy éppen fejlesztik az emberi kapcsolatokat. Arra is használhatjuk őket, hogy másokat elbűvöljünk például egy randihelyzetben.

Az affiliatív humorral rendelkező emberekre a kutatások szerint kevésbé jellemző a depresszió és a szorongás. Az ilyen személyek magasabb önértékelést és érzelmi stabilitást mutatnak, illetve gyakrabban kezdeményeznek barátságokat. Az olyan tréfák, amiken mindannyian jóízűen tudunk nevetni, a munkahelyünkön is fokozzák az összetartozás érzését és a kreativitást.

2. Önmegerősítő humor: megküzdés a nehézségeinkkel

A humor a stresszel való egyik legpozitívabb megküzdési forma. Ha a legnehezebb helyzetekben is találunk valamit, amin nevetni tudunk, rögtön kicsit távolodunk a gondjainktól és más perspektívában vagyunk képesek látni az életünket. A humornak érzelemszabályozó funkciója is van, hiszen segítségével akkor is meg tudjuk őrizni a derűnket, amikor az élet tréfál meg minket.

Fent idézett kutatások megerősítették, hogy ez az önmegerősítő humor rendkívül konstruktív: magasabb önértékeléssel, több optimizmussal és lelki jólléttel jár együtt. 

3. Önleértékelő humor: én űzök viccet magamból, hogy mások ne bántsanak

A humornak önvédelmi funkciója is lehet. Az ember nem ritkán egészen kegyetlen élességgel poénkodik magán azért, hogy mások elfogadják őt. Saját maga kicsinyítése mögött az a gondolat húzódhat meg, hogy ha ő gúnyolódik magán, legalább nem lesz a többiek céltáblája. Ezzel azonban szomorú módon saját magát becsmérli és értékteleníti.

Ráadásul ez az öndestruktív stratégia a kutatások szerint sem tesz jót az embereknek: alacsonyabb az önértékelésük, több depresszív tünetet és szorongást mutatnak, kevesebb intimitást élnek meg az életükben azok, akiknek vicceit az önmagukhoz való negatív viszonyulás táplálja.

4. Agresszív humor: nem érdekli, hogy kiket sért meg a vicceivel

A szarkazmus, a gúnyolódás, vagy éppen mások nevetségessé tétele sok esetben egyszerű tréfának van beállítva, miközben hatásában gyakran megfélemlítő, megalázó és bántó. Az is előfordul, hogy a tréfamester nincsen tudatában, vagy egyszerűen nem törődik azzal, hogy másoknak mennyire esik rosszul egy-egy ütős poén.

Sokan azért nevetnek együtt vele ilyenkor, hogy kényelmetlen érzéseiket elfedjék, de az is lehet, hogy nem mernek konfrontálódni és nyíltan kiállni az értékeik mellett. Vannak persze, akik nem nevetnek az ilyen megjegyzéseken, őket rendszerint humortalannak tartják. Pedig valahol egy jó vicc lényegéhez hozzátartozik, hogy nem kell erősködni, hogy csak egy viccről van szó. 

Helga Kotthoff, a Freiburgi Egyetem professzora izgalmas tanulmányában a humorhoz kapcsolódó társadalmi kérdéseket boncolgatja. Arra a következtetésre jut, hogy akik a szociális hierarchia magasabb fokán állnak, mert többségi vagy hatalommal rendelkező csoportokhoz tartoznak, engedhetik meg maguknak inkább, hogy mások kárára viccelődjenek. Az agresszív humorban sajnos nagy hagyománya van a kisebbségi csoportokon való élcelődésnek: gondoljunk csak a buzi, cigány, zsidó vagy éppen szőke nős viccekre. Érdekes módon ritkán szólnak viccek a fehér, középosztálybeli, iskolázott férfiak csoportjáról.

Kotthoff olyan kutatásokról is ír, melyek arra világítanak rá, hogy egy adott szituációban is az humorizálhat, aki kontrollálja a történéseket. Például egy kórházi viziten inkább az orvos és nem az ápoló, egy munkahelyi értekezleten inkább a főnök és nem a beosztott.

A nemek viszonylatában pedig elmondható, hogy egészen az 1960-as évekig nem tekintették nőiesnek, ha valaki humoros. Más vizsgálatokból is látszik, hogy a kisfiúként nevelt gyermekek már 4-5 évesen elkezdenek vicceket mondani, míg a lányok inkább azt tanulják meg, hogyan nevessenek mások poénjain. A nők felnőttként is hajlamosabbak az önleértékelő humor jegyeit mutatni, tehát viccelődés formájában devalválni önmagukat, ami a társadalom nőkkel szembeni előítéleteinek belsővé tételéből eredhet.

Felmérések szerint a férfiakra jellemzőbb az agresszív humor és általában ők azok is, akik hajlamosak rengetegszer elismételni egy-egy poént. Ez azért lehet, mert sokszor dominánsan vannak jelen a hétköznapi társalgásokban is, s a nem ritkán nőkből, gyermekekből vagy beosztottakból álló hallgatóság kénytelen elnézni nekik az önismétlésből adódó térfoglalást.

Ha kiderül, hogy agresszív a humorod, kérlek, mérlegeld, hogy kiket sértesz meg egy-egy poén kedvéért és hogy miként járulsz hozzá olyan csoportokkal szembeni előítéletek fenntartásához, akik már most is napi szintű hátrányokkal szembesülnek a társadalomban.

Ha pedig szeretnél kiállni azok mellett, akiket bántanak, ezt úgy is kifejezheted, hogy nem nevetsz bántó, vagy emberek egész csoportját megalázó vicceken. Ettől még lehet fantasztikus a humorod, hiszen az igazi erő nem mások elnyomásában mutatkozik meg, hanem abban, ha kilátástalannak tűnő helyzetekben is tudsz néha nevetni, s arra használod a viccelődést, hogy örömtelibb kapcsolatod legyen a munkatársaiddal, a barátaiddal, vagy éppen a gyermekeiddel."

Harmadik szöveg: minek jársz pszichológushoz
"Gondoltál már arra, hogy ha esetleg terápiába járnál és valaki megjavítana, akkor nem tudnál viccelni? Hogy csak azért röhögnek rajtad, mert nem vagy normális? Itt nem arról van szó, hogy normális vagy, vagy nem vagy normális – ha vannak barátaid, nincs szükséged terapeutára. Majd ha már nem lesznek, akkor nézzél körül."

Ha játszani akarsz, ne csalj, olvasd el mindhármat!

Megvan?

Akkor a megfejtésre kattintva megtudhatod, melyik szöveg honnan van!

Megfejtés

Első szöveg: Chat GPT https://chat.openai.com/chat

Második szöveg: divany.hu https://divany.hu/eletem/2018/11/09/humor-es-agresszio/

Harmadik szöveg: Feldmár András. https://wmn.hu/kult/59732-a-komediat-csak-egy-hajszal-valasztja-el-a-tragediatol--epp-ezert-volt-hatalmas-csalodas-feldmar-andras-beszelgetese-kap-pal?fbclid=IwAR3ySi5W-T5HYrvF3dEeW6sS8b1ZY5J0cNDExK7uPMCove__olcnjYvnH7Q



Sikerült eltalálnod mindet? Ha igen, hogyan? Mely részletek árulkodnak arról, hogy a szakma egy felkent képviselője, vagy egy if-then-else ágakon alapuló technológia követte el a szöveget?
És vajon mit árulnak el rólunk, pszichológusokról ezek a részletek?

Szeretnél még kapcsolódó cikkeket olvasni?
  • Vers nem mindenkinek: ebben a bejegyzésben elmélkedtem arról, hogy milyen hatékony is, amikor csak olyasvalakit akarunk meggyőzni, akik már eleve az oldalunkon vannak. Akkor még nem tudtam, hogy ezt az EELISA-n is megnézhetem.
  • A '21-es zászlóalj: apropó híguló pszichológus szakma. Meséltem már, hogy 400 ember felvétele évente szerintem nem jó ötlet? (igen, meséltem, ebben a bejegyzésben)
  • Minek jársz pszichológushoz: arról kicsit többet írtam, hogy pszichológushoz járni, fejlődési célokat kitűzni milyen. Az nekem még nem jutott eszembe, hogy azért megy oda az ember, mert nincsenek barátai, de pár gondolat azért megfogalmazódott, hogy mivel lehet foglalkozni. Talán ezeket javasolnám:
    • Minek jársz pszichológushoz? : ez arról a gondolkodásmódról szól, amitől működőképes lehet egy konzultációs folyamat. És amit lehet, hogy a barátaid mégsem tudnak behozni az életedbe, hiába szeretnek.
    • Minek jársz terápiába? : egy rövid írás arról, hogy milyen folyamatok állnak egy terápiás hatásmechanizmus mögött, és miért olyan lassú.
    • Könnyek az esőben: még ha sok barátod is van, lehet, hogy ők nem látják egy olyan éned, ami fontos lenne, hogy kapjon egy kis figyelmet.
    • Verziószám: a lelki fejlődés lehetséges üteme, és az ezzel való trükközés.
    • Lucifer: döntések az életedről, aggodalom amiatt, hogy már késő, stb.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése