Fixxxer

Mivel az elmúlt években gyakorló Mikulás voltam, adódott rá lehetőség, hogy a karácsonyozás értelméről gondolkodjak. Vajon mitől működik ilyen széles körben ez a szokás, mi az oka, hogy pár napra a legtöbb ember egész szalonképessé tud válni miatta? Nem hiszem, hogy nagyon új és általános érvényű a magyarázatom, mert csak a munkahelyemen, azaz az iskolában gyűjtöttem adatot, de nekem érdekes volt végiggondolni, hogy egyes rituálék mégiscsak értelmesek, sőt, akár gyógyító, nevelő funkciójuk is lehet - ki tudja, talán nem csak az iskolában, hanem a családban is.

Az Erő útjai

Azt hiszem, a magamat bemutató oldalon is ejtettem pár szót arról, hogy nagy rajongója vagyok a Csillagok háborújának. Ennek ellenére eltökéltem, hogy nem fogok cikkezni az új filmről, mivel mindenki más megteszi, és egy kissé égő azzal vergődni, hogy a filmet körüllengő őrületen kapaszkodjon fel az ember.

Aztán olvastam ezt a blogbejegyzést (katt a linkre, szerintem megéri). Elég sok szempontból elmélkedtem már az SW üzenetén, nem kevés könyvet olvastam, de ez a történelmi gyökerekkel foglalkozó cikk tartalmaz némi hozzáadott értéket, aminek kapcsán komplexebben látom kedvenc történetemet. Én is gondolkodtam ilyen komolyabb magyarázatokon, értelmezéseken, csak én pszichológusi szemszögből. Végül arra gondoltam, hogy ha ez a szerző érdekesebbé tette nekem a Star Warst, talán én is lehetek ilyen szerző, talán nálam is lehet magasabb a hozzáadott érték aránya, mint az opportunizmusé!

Egy halom hasított fa

Elhatároztam, hogy írok valami okos kis cikket a mostanában látható fogyasztói rohamokról. Az keltette fel bennem az érdeklődést, hogy a Black friday és a H&M valamelyik különleges ruhája iránt érdeklődőkről készült videók és beszámolók alapján kezdtem a legutóbbi Slayer-klipben érezni magam (megtekintés csak saját felelősségre).

Aztán végül visszakoztam, mert némi utánajárás után rájöttem, hogy szinte mindent, amit gondolok a témáról, már leírtam, vagy rosszabb esetben már valaki más is leírta.

Így nem maradt más, mint hogy röviden összegezzem az eddigieket - remélem, a kényelmi szempontok kiszolgálása mellett azért így is formálódik valamilyen gondolat.

A Tout le Monde

Ez az őszi szünet nem csak a pihenésre adott időt, hanem a felfedezésre és az elmélkedésre is. Hála ennek az egy hétnek, végre tudok valami értelmeset írni halottak napja apropójából.

Na jó, igazából nem volt ennyire célirányos a történet, csak még az elején ismertetni akartam a témát, mielőtt belevágok a szokásos asszociációs láncba. Ezúttal is az történt, mint amiről már írtam júliusban: hallgattam egy metál-számot, elkezdtem az élet-halál témán elmélkedni, pillanatok alatt belekerültek a szakmai gondolatok, és bumm, van egy új bejegyzés...!

Recrudescunt vulnera

Szándékosan kerültem a migráns-krízissel kapcsolatos megszólalást az interneten. Nem azért, mert nincs véleményem, hanem azért, mert az egészet leírni hosszadalmas lenne, és még a befektetett munka után sem kerülhetném el azt a jelenséget, amit műveltebb barátaim flame-warnak neveznek. Vannak ilyen megosztó témák, amelyek rövid úton szemben álló feleket képeznek, és bármelyik megnyilatkozásod után valamelyik oldalon találhatod magad, teljes vértezetben, csőre töltött fegyverrel.

Nem is igazán a téma valódi tartalma, hanem egy eleve meglévő feszültség miatt, amit a téma berobbant.

Ilyen volt Concita Wurst eurovíziós győzelme, és a Charlie Hebdo-merénylet története is, de nekem ott valahogy könnyebb volt megőrizni az ésszerű gondolkodást, mert bizonyos szemszögből mindkettő bulváros volt. Most azonban tényleg történelmi pillanatok zajlanak. Mostanában, amikor hagytam, hogy elsodorjanak az érzelmek, rájöttem, hogy a közlendőmben erősebb az a szándék, hogy kioktassam az ott sem lévő másik felet, minthogy józan megoldással foglalkozzak. Nem az volt a fontos, hogy igazam legyen, hanem hogy győzzek.

Azt hiszem, ez a történelmi pillanat ezekről az indulatokról, azoknak a kezeléséről, az önuralomról szól. Többek között az ezzel kapcsolatos meglátásomat fejtettem ki, amikor - még szeptemberben - a barátaimmal eszmét cseréltünk a témában, az egyikük javasolta, hogy legalább azt részt írjam le, amikor a válságot elkezdtem a tranzakcióanalízis paradigmája szerint értelmezni.

Gondoltam, az csak nem árthat...!

Terjeszkedés: JóLÉlek blog

Aki olvasta azt a részt, ahol magamat próbálom bemutatni, tudja, hogy a JóLÉlek Pszichológiai Alapítványnál is tevékenykedem (nagy előrelépés volt, írtam is róla). Az alapítványnál elhatároztuk, hogy egy kicsit többet és rendszeresebben szólunk az emberekhez, úgyhogy belefogtunk egy blog írásába, itt lehet elérni:

http://jolelekalapitvany.hu/blog/

Pygmalion

Kezdődik a tanév. Most nem annyira akarok azon elmélkedni, hogy mit fogok csinálni a munkahelyen, szívesebben gondolkodom azon, hogy a nehézségek átmenetiek, hiszen ide is el kellett jutni valahogy... Kereken tíz évvel ezelőtt kezdtem meg a tanulmányaim az ELTE pszichón. Oda is el kellett jutni valahogy... Azt hiszem, az első szakmailag releváns gondolataim akkor jöttek létre, amikor elsőévesként azon gondolkoztam, milyen folyamatok befolyásolják, hogy valaki bejut és sikeres lesz, mások meg...hát, ők meg nem.