2017. november 29., szerda

Kínvallatás előírásokkal - "Légy tökéletes"

Elméletileg épp szakdolgozatot írok a tranzakcióanalízis szülői előírásai kapcsán, így elég sok helyzetet ezen a szemüvegen keresztül nézek. Ki milyen előírást követ egy helyzetben, az ötből melyik határozza meg leginkább a karakterét? Különösen motivált vagyok ilyen eszmefuttatásra unalmas megbeszéléseken, ahol egyesekben ezek az előírások végleg elszabadulnak, és nyomják rá bélyegüket a hangulatomra. Ezt a bejegyzést egy olyan helyzet ihlette, ahol a "légy tökéletes" szlogent kapott előírás ment túlzásba, s ezzel az idegeimre is...



2017. október 23., hétfő

Ahonnan nincs kiút

Mi kell egy komoly változáshoz? Mi kell ahhoz, hogy másképp csinálj valamit, annak ellenére, hogy minden porcikád irtózik tőle? Mi bír rá, hogy legyőzd magad? Milyen folyamat visz el ehhez a döntésre? Vagy nem is folyamatként lehet ezt jól megragadni, hanem töréspontként?
Ezeken a kérdéseken elmélkedtem, több - sajátos - ihletettségből...

2017. szeptember 20., szerda

Je suis Tyrion

Már említettem, hogy milyen jó párhuzamként tud szolgálni a Trónok harca szereplőgárdája, ha érzékeltetni szeretnék valamilyen pszichés problémát (Véreb). Mai állatorvosi lovunk szerepét Tyrion Lannister kapja, akivel bárki könnyen azonosul, aki érezte már magát igazságtalanul elutasítva, kiközösítve, akinek a szarkazmus a legnagyobb fegyvere - valamint akit mindenki azzal vádol, hogy megölte az anyját. Noha triviális lenne az első két hétköznapibb témához a pszichológus segítője címmel kitüntetni, most mégis ezzel az anya-gyilkossággal foglalkoznék, ami jóval kevésbé áll távol a hiedelemvilágunktól, mint józan ésszel feltételeznénk...

2017. augusztus 4., péntek

Az agresszív kismalac gyereket nevel

Na jó, a címben említett agresszív kismalac igazából én vagyok. Az alábbi gondolatmenet abból származik, hogy egyre több velem egykorú házasodik meg, és/vagy vállal gyereket. Sőt, egyes volt tanítványaim is belevágtak már. Szerintem akárhol áll ezzel a kérdéssel az ember, egy-két gondolatkísérletet elvégez, hogy mi lenne, ha ő is...?
Általában nem szoktam megosztani, hogy milyen képek peregnek le előttem, ha házasságról meg gyerekről gondolkodom, de a mai eszmefuttatáson konkrétan felröhögtem, úgyhogy ezt mégis elmesélem.
Következik egy rövid eszmefuttatás arról, milyen sorskönyvi folyamatokkal kellene megbirkózni egy gyereknek, ha most kezdeném el nevelni!

2017. július 28., péntek

Alapállás

Korábban felmerült az ötlet, hogy írok pár sort azokról az emberekről, akik nevelőként hitelesnek tűntek számomra. Amikor erről írtam, a szigor adekvát formájáról elmélkedtem. Mi kell ahhoz, hogy tudjál - etikusan - irányítani olyan embereket, akik maguk sem tudják szabályozni magukat?
A kérdéshez fűzött hasonlatot vagy két éve találtam ki, még amikor suliban dolgoztam, de most, hogy hazajöttem az edzőtáborból, igazán aktuálisnak érzem.
A rövid válasz: hinned kell önmagadban. 
A hosszabb válaszhoz olvass tovább!

2017. június 23., péntek

A konfrontáció szabályai

Milyen attitűddel dolgozik egy jó pszichológus? Egyesektől azt hallom, hogy elfogadónak, támogatónak kell lennem, úgy tekintsek az emberekre, mint nagyon törékeny díszekre, amikhez csak nagyon óvatosan lehet hozzányúlni, és csodálni kell egyedi szépségüket - a hibáik pedig csak még különlegesebbé teszik őket! Mások pedig úgy vélik, hogy az ember azért kerül pszichológushoz, mert rosszul csinál valamit, és meg kell tudnia, hogy mit. Épp azért megy szakemberhez, mert a barátai nem merik szembesíteni őt a hibáival.
A leghatározottabb vélemény azoké, akiknek inkább elképzeléseik, mint ismereteik vannak a lelki folyamatokról és a személyiségfejlődésről. Azt hiszem, ők a hétköznapi játszmáikat szeretnék velem megerősíttetni. A kedvükért jöjjön hát pár - szigorlatra készülés közben megfogalmazott - gondolat a hétköznapi konfrontációkról, szarkazmusról, gúnyolódásról, oltásokról!

2017. május 31., szerda

Banánhéj #4: Néma Gyermek

Ez a bejegyzés arról típusról szól, aki szinte mindig minden esetben mások érdekeit helyezi a sajátjai elé, de igazából ő se nagyon tudja eldönteni, hogy van-e ezzel problémája. Van egy - szerintem - érdekes felismerésem arról, hogyan viselkednek ők pszichés munka közben. Milyenné akarnak válni? Min akarnak változtatni? Min nem akarnak változtatni? És hogyan terelheti ez a kapcsolatot - és itt már nem csak konzultációs kapcsolatról beszélek - vakvágányra?