A mai bejegyzésben szeretném elmesélni a kalandomat más szakterületekkel. Annak idején tanultam valamennyit a traumákról, talán a szexológiáról is, de kifejezetten nagy ugrás volt a számomra egy internetes kultúrantropológiai utánajárás, és egy Sabaton-szám mögött rejlő titok leleplezése...
Néhány helyzet, gondolat pszichológusi munkám hétköznapjaiból.
2018. április 1., vasárnap
2018. március 29., csütörtök
Banánhéj #5: Diagnoszta
Egy kicsit lejjebb mellékelem majd azt a képet, amit az ELTE-n lőttem, és elindította bennem az adott gondolatfolyamot. Eredetileg egy "hány pszichológus kell egy..." jellegű viccet kezdtem fabrikálni, de aztán rájöttem, hogy egyrészt pont azt csinálnám, amiről írok, másrészt ez a bejegyzés akár egy lehetőség is lehet feltenni azt a fájdalmasan nyitott kérdést, hogy mihez kezdesz akkor, ha már tudod, hogy mi a probléma, és hozzá kellene látni a megoldáshoz?
2018. február 27., kedd
Liebgott háborúja
Ez a bejegyzés sok más értelmes címet kaphatott volna, például "kiéhezve", vagy "korlátozott erőforrások", vagy "néha csodálatos szerencse nem megkapni, amire vágysz". Azonban amikor a Felnőtt én-állapot és az önszabályzás előnyeiről beszélgettem klienseimmel, - úgy látszik - épp Elit alakulat-napom volt, és két probléma mellé is sikerült példának választani a II. világháború híres ejtőernyős századának katonáját, Joe Liebgottot.
2018. január 31., szerda
Minek jársz terápiába?
"Amikor megértettem, hogy mi a problémám, azt hittem, jobban fogom magam érezni. Egy darabig így is volt, de most úgy érzem, hogy a beszélgetés mégsem segít." Szerintem kevés pszichológus van, aki nem hallotta még ezeket a szavakat. Azt hiszem, ilyenkor nem magát a szakembert, vagy a tudományt kritizálják a kliensek - ez inkább amolyan kétségbeesett felismerés, hogy milyen disszonáns módon működik az ember: pontosan felfogja, hogy mivel tartja fenn a problémás helyzetet, de érzelmileg mégsem tud leválni róla.
2018. január 7., vasárnap
Újévi elmélkedés #2
Az "idő vasfoga" kifejezést remekül szemlélteti a jelenség, hogy fele olyan erős szilveszteri buli kétszer olyan hosszú másnaposságot jelent. A 2017-es év összefoglalója így egy kissé megcsúszott, de sebaj, olyan örök érvényű kérdések, hogy hogyan lehetsz hasznos tanácsadó nem pszichológusi szerepekben; nem igényelnek napra pontos idézetet...
Ebben a bejegyzésben összegzem a tavalyi bejegyzéseket, és a mögöttük megbúvó mintázat alapján reflektálok a tanácsadói munkámra, stílusokra - és biztatok erre másokat is!
2017. december 29., péntek
Krédó

Az év utolsó bejegyzésében megosztanám azokat a gondolatokat, amelyeket a karácsonyi edzésen is mondtam az embereknek a személyes helytállásról, önkonfrontációról, feladat-orientáltságról. Akkor arra hegyeztem ki a dolgot, hogy vállalják a nehézségeket, űzzék ki magukból a kifogásokat, ha jó kardforgatók akarnak lenni. Itt ez az értékrend kevesebb kifejtést kapott, van helyette társadalomkritika, oktatói szemlélet, az ellenállás boncolgatása, vívás, Star Wars, és néhány gondolat, amelyek segítenek, ha össze akarom szedni magam az élet bármely frontján.
2017. november 29., szerda
Kínvallatás előírásokkal - "Légy tökéletes"
Elméletileg épp szakdolgozatot írok a tranzakcióanalízis szülői előírásai kapcsán, így elég sok helyzetet ezen a szemüvegen keresztül nézek. Ki milyen előírást követ egy helyzetben, az ötből melyik határozza meg leginkább a karakterét? Különösen motivált vagyok ilyen eszmefuttatásra unalmas megbeszéléseken, ahol egyesekben ezek az előírások végleg elszabadulnak, és nyomják rá bélyegüket a hangulatomra. Ezt a bejegyzést egy olyan helyzet ihlette, ahol a "légy tökéletes" szlogent kapott előírás ment túlzásba, s ezzel az idegeimre is...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





